Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) fenntartja keresetét az oktatási minisztériummal szemben. A pert a tárca és Hiller István miniszter ellen indították, mert álláspontjuk szerint annak ellenére nem tartatják be a közoktatási és az egyenlő bánásmódról szóló törvényt a fentartókkal, hogy erre minden eszközük meglenne. Indíthatnának hivatali vizsgálatokat, felszólíthatnák az iskolákat, hogy azok ne különítsék el a cigány gyerekeket. Ugyan az elmúlt években fokozatosan kiépült a roma diákok törvényi védelme, azonban a CFCF szerint az állam nem ellenőrzi, vajon be is tartjáke az önkormányzatok a rájuk vonatkozó hatályos jogszabályokat. A CFCF állítja, hogy a minisztérium ráadásul pontosan ismeri azokat a településeket, ahol szegregálnak, hiszen éppen a tárca felkérésére, 2005-ben készült tényfeltáró kutatás a cigány többségű iskolákról. (Ezt még a korábbi miniszter, Magyar Bálint rendelte meg. – A szerk.) E kutatás szerint több mint 170 ilyen iskola van az országban. A CFCF azt szeretné a polgári perben elérni, hogy legalább azokon a településeken, ahol több iskola működik, a fenntartók ne működtethessenek cigány többségű intézményeket. Az alapítvány 19 olyan önkormányzatot ismer, amelynek területén meg lehetne oldani az integrált oktatást. (A 19 településen több mint négyezer roma diák érintett: a per valódi tétje e négyezer diák személyhez fűződő jogainak érvényesítése.)

„Nem egy civil szervezet dolga, hogy az állam helyett betartassa a magyar törvényeket”, mondja az alapítvány vezetője, Mohácsi Erzsébet. Hozzáteszi, ha minden iskolát és fenntartót beperelnének, akkor nem tudnák az állam felelősségét fölmutatni.

A minisztérium a per megszüntetését kérte és hangsúlyozta, hogy a minisztert sem terheli felelősség, de a bíróság ezzel nem értett egyet. Az viszont, hogy a törvénysértésekért csak az önkormányzatokat vagy a minisztériumot is terheli-e felelősség, később derül ki.

– A per érdemben folytatható – mondta ki Pataki Árpád bíró, ésa következő tárgyalási napot ki is tűzte júniusra. A végzés kihirdetését követően Farkas Lilla, az alapítvány ügyvédje azt mondta: ha a minisztérium a bizonyítási eljárás során perbe hívja a 19, vélhetően szegregáló önkormányzatot, akkor egy platformra kerülnek a törvény megalkotói és a törvényeket megsértők.

Hiller István 2006-ban vette át a tárca vezetését, és első intézkedéseinek egyikeként megszüntette a hátrányos helyzetű és roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztosi posztot. Az őt is érintő pert egyébként nem vette túl komolyan. A tárgyaláson nem volt jelen, az őt és a minisztériumot képviselő ügyvédnek pedig olyan meghatalmazást adott, amelyen nem a saját, hanem egy osztályvezető aláírása szerepelt. Ezt a bíró is furcsának találta, és kérte: a következő tárgyalási napra saját kézjegyével lássa el az iratot. Kérdés, szükség lesz-e erre, hiszen az ügy nyáron, már a választások után folytatódik.