A szalagok épek, a titkokról februárban döntenek

2010-02-02

Irigykedve hallgatták az ’56-os Intézet és az OSA Archívum hétfői konferenciájának magyar kutató résztvevői a cseh, lengyel, román, illetve szlovák kollégák beszámolóját a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok iratainak hozzáférhetőségéről. Repkedtek az „iratkilométerek”, sorjáztak az interneten szabadon hozzáférhető adatbázisok. Nem mintha a többi posztszocialista országban könnyen ment volna a pártállami múlt feltárása, mára mégis szinte mindannyian lekörözték Magyarországot. A Szlovákiában kutató Keszeli Tamás például arról beszélt, hogy különösebb segítség nélkül sikerült megfejteni a csehszlovák állambiztonság adathordozóit, Krzysztof Persak, a lengyelországi Nemzeti Emlékezet Intézet kutatója pedig a közszereplők múltjának megismerhetőségét Lech Kaczynski államfő adatlapjának bemutatásával demonstrálta szervezetük honlapján. – Körözünk a cél fölött – mondta minderre Barczi Imre, aki a magyar állambiztonság gépi nyilvántartásait tartalmazó mágnesszalagok mentésében segédkezett. Sikerről számolt be: a rendszerváltás előtt keletkezett, elméletileg érintetlen nyilvántartásokat tartalmazó 18 szalag biztonságban van, több helyen tárolják – manipulálásuk kizárható. Azt viszont nem tudták megállapítani, hogy korábban belenyúlt-e bárki az adatbázisokba (például 1993-ban, amikor Boross Péterék le akarták válogatni a besúgókat); a 40 megabyte méretű adatállomány lehívását rögzítő napló (a lekérdezések, módosítások dátuma) ugyanis manipulálható. Anynyit azonban Barczi Imre elmondhatott, hogy a szalagokon látszott, öregek, összetapadtak, régóta nem nyúltak hozzájuk. A 2060-ig titkosított szalagok tartalmát ma is csak a titokgazdák ismerhetik, az informatikus elmondása szerint a 40 megabyte tízezer gépelt oldalnak vagy néhány tízezer 6-os kartonnak feleltethető meg, de nem folyó szövegről van szó – így elvileg százezres nagyságrendben is szerepelhetnek benne személyek – megfigyelők és megfigyeltek –, velük összefüggésbe hozható adatok. A kormány ígérete szerint február közepéig döntik el, mi legyen a szalagok további sorsa.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.