Lábon marad a balatoni nád
A Balatonon a tartós hideg beálltával szokás nekilátni a nádvágásnak, ám hiába dördült el a napokban a startpisztoly, alig látni nádaratókat a jégen. Két évvel ezelőtt még a kívánatos méretű területen, azaz 250 hektáron aratták a nádat a tavon, tavaly már csak 120 hektáron, az idén viszont csupán 25 hektáron lesz vízvédelmi célú nádaratás. Az ok prózai: a feladattal megbízott illetékes vízügyi igazgatóság ebben az évben nem kapott állami támogatást a munkához.
– Tízmillió forintot igényeltünk az agrártárcától, ám a forrást elvonták, így eredménytelenné kellett nyilvánítanunk a nádvágásra kiírt közbeszerzési eljárást – mondta Hanga Csaba, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kirendeltségének helyettes vezetője. – Az igazgatóság keretéből különítettünk el 2,5 millió forintot a célra, ám ebből csak a szükséges aratás tizedére futja. A Balatonon 1200 hektár nádas található, 400 hektár számít védettnek, 800 hektáron viszont vízvédelmi okokból három-négy évente le kell vágni a nádat. A nádasok minősége változó, kis részük alkalmas ipari hasznosításra. A legnagyobb nádaratók hagyományosan a vízügyi igazgatóságok. Vállalkozókkal végeztetik el a munkát, de önkormányzatok, horgászegyesületek és magánszemélyek is vágnak nádat.
Míg a rossz minőségű nád vágásáért a vízügyi igazgatóságok fizetnek, addig az ipari hasznosításra alkalmas növények aratásáért pénzt kérnek a vállalkozóktól. Az idén 40 hektáron lesz haszonnádaratás a Balatonon, ami 1,5 millió forintos bevételt hozhat. A jég már kellően vastag ahhoz, hogy Alsóörsön, Balatonfüreden és Balatonudvariban elkezdhették a munkát.
Hasonló a helyzet a Kis-Balatonon is. Amint Gaál Róberttől, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesétől megtudtuk, ők sem kaptak állami támogatást a nádaratáshoz, így az idén a szükséges 450–500 hektár helyett várhatóan csak 150–200 hektáron vágják majd le a nádat. Mindezt egy csereügylet keretében: a haszonnád aratására jelentkező vállalkozóktól nem kérnek pénzt, amennyiben vállalják, hogy egyhektárnyi, jó minőségű nád learatása fejében további két hektáron megtisztítják a rossz minőségű nádasokat. Ezenkívül a vízügyi igazgatóság nádégetéssel is próbálja majd frissíteni a növényállományt.