Akciók napja

Kígyózó sor nyitás előtt az egyik alföldi nagyváros áruházánál. Akciós nap van, prospektusukban jó előre meghirdették, mi kapható kedvező áron, túl a hónap közepén.

Nem tolakodnak, inkább elszántan, céltudatosan haladnak kopott kabátos nyugdíjasok, olajos munkásruhába öltözött szakik, és műszőrme bundás asszonyok a tárlók-rekeszek felé.

Gyűlik a bevásárlókocsikban megannyi hasznos, most áron alul megvehető árucikk. Akkumulátortöltő készülék, mini lézeres vízmérték kisebb és nagyobb méretben, tizennyolc részes csavarhúzó készlet, ácsceruza és javítószalag. Akad, aki tucatnyi flakon szilikonos tömítőanyagot és több kilónyi sarokvasat pakol, mások megelégszenek egyetlen kiszemelt áruval, amit mámoros örömmel szorítanak magukhoz, s visznek a pénztár felé. Még a viszonylag drága nemesacél olajsütők is pillanatok alatt elkelnek, hisz azt is szinte fele árért adják, mint máshol. Mindenki elégedetten távozik.

Egy idősebb úr bolyong csak tétován, látszik, nem ismeri ki magát az áruházban. Talán a felesége vásárol be rendszeresen, talán az unokái viszik neki innen kétnaponta a tejet, kenyeret, de ő maga bizonytalanul mozog a polcok között. Nem is hozott bevásárolókocsit, mindössze egy műanyag kosár van a kezében, meg az áruházi prospektus, azt böngészi, miközben a sorok között halad kutatva.

Végre felcsillan a szeme: már majdnem a kijárathoz ér, amikor észreveszi az árut, amelyért jött. Cserepes zöld növények, koszorúk és csomagolt muskátliföld tarkítja a pultot, s itt vannak már a tavasz hírnökei, a krókuszok, tulipánok és jácintok is.

De ő másra figyel.

Hatalmas vödörben sorakoznak a celofánnal borított, vörös rózsacsokrok. Pár száz forintért kapható most a gyönyörű, élénk színű, gusztusos elrendezésű csokor, minden egyes szál elegáns, tüzes. Az idős úr nem válogat, az egyiket beteszi a kosárba, s elindul a kasszához. Egy régi pénztárcából egyenként veszi elő a fém százasokat, s teszi oda a pénztároskisaszszony elé.

Nem sokkal később az egyik buszmegállóban látom viszont. Errefelé egyetlen járat közlekedik: az, amelyik a városszéli temetőbe hozza-viszi az utasokat. A hűvös januári szélben békésen ül egy műanyag széken, ölében a csokor, a vörös szirmok szinte világítanak a szürke posztókabátján.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.