Semmi sem maradhat titokban. A pásztázó gépszemek mindent látnak: utcai vizelést egy görbe éjszakán, viráglopást az utcai ládából, önfeledt orrtúrást az aluljáróban és hadonászó vitát az italbolt előtt. Naponta akár 20-30 kamera rögzíti életünk legapróbb eseményét.

Fővárosi kamerák

A megfigyelés az egyik legdinamikusabban fejlődő üzletág. Több százezren élnek ebből világszerte. A legtöbb kamera ugyan Dél-Afrikában, Kanadában és az Egyesült Államokban működik, de Magyarországon is gőzerővel folyik a térfigyelő rendszerek kiépítése. A biztonságtechnológia kontroll nélküli terjedése azonban jogsértésekhez vezethet – hívta fel a figyelmet Jóri András ombudsman, az idei adatvédelmi nap alkalmából megrendezett konferencián. Az adatvédelmi biztos szerint ideje lenni kidolgozni egy magánszféra védelmét szolgáló jogszabályt, amely erősíthetné a polgárok jogállamba vetett hitét.

Csakhogy a politikának –külföldinek és belföldinek egyaránt – érdeke a folyamatos ostromállapot fenntartása. A terrorista fenyegetés, illetve különféle bűncselekmények keltette veszélyhelyzet állandósulása révén kialakuló társadalmi krízisben ugyanis a polgárok könnyebben nyugodnak bele szabadságjogaink egyre nagyobb mértékű megnyirbálásába. Az állandó készenlét állapotában szükségszerűnek tűnik az állandó megfigyelés és adatgyűjtés. Így válik elfogadhatóvá, hogy minden egyes repülőút alkalmából 19 különböző adatot rögzítsenek rólunk, amelyeket egy nemzetközi egyezmény értelmében eljuttatnak az amerikai légibiztonsági központba, ahol egy csúcstechnológiás számítógépes rendszer összeveti azokat máshol fellelt adatainkkal és eldönti, hogy veszélyesek vagyunk vagy sem.

De mi van akkor, ha a gép téved, és egy gyanútlan landolásunk után nekünk kell bizonyítanunk, hogy nem vagyunk se terroristák, se bűnözők? Hogyan igazoljuk, hogy ifjú korunkban ugyan részt vettünk néhány antiglobalista tüntetésen, de ma már jó családapák vagyunk, rendszeresen vért adunk és hobbikertészkedünk szabadidőnkben? Mindezt meztelenül, egy testüregi motozás után. Mondhatnánk, hogy ez csak elvétve fordul elő. Ám ha azt is hozzávesszük, hogy az Európai Parlament egyik tanulmánya szerint a kamerás megfigyelés oka ritkán kriminális viselkedés, sokkal inkább a célszemély etnikai hovatartozása, neme és kora, akkor ideje eltöprengeni a valós indítékokon – sorolta ellenérveit Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi programvezetője. – A térfigyelés erősíti a hátrányos helyzetű csoportok diszkriminációját és a társadalmi kirekesztést. Csakhogy ezt Magyarországon még senki nem vizsgálta.

A kamerák felszerelését egészen a közelmúltig semmiféle felmérés nem előzte meg, így az eredményességükre vonatkozó jelentések valóságtartalma megkérdőjelezhető. Az emberek biztonságérzete annak ellenére romlik, hogy egy uniós felmérés szerint Magyarország a harmadik legbiztonságosabb ország Európában, Budapest pedig a legkevésbé kockázatos városok közé tartozik –hangsúlyozta Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) igazgatóhelyettese. – A térfigyelés felettébb költséges bűnmegelőzési módszer. Egy angliai felmérés szerint ezer kamerára egy nagyobb súlyú felderített bűneset jut, így egyetlen fajsúlyos bűnöző „gépi” lefülelése húszezer fontjába került az adófizetőknek.

Mindezt Baja tízmillió forintos költséggel felállított térfigyelő rendszere is alátámasztja. Két év alatt 598 esemény került a kamerák látóterébe, amelyek túlnyomó többsége szabálysértés volt, mindössze három esetben történt bűncselekmény. A kamerákkal megakadályozott „bűntettek” többségét kirakatbetörés és virágláda-rongálás, graffitizés, hajléktalan rosszullétének észlelése tette ki. A cselekményekről Hársch Bernadett százados is megállapította, hogy nem nagy horderejűek, de úgy vélte, megakadályozásuk az emberek biztonságérzetét jelentősen növeli. A rendszer működését az önkormányzat is eredményesnek ítélte –34 százalékkal csökkent a bűnügyi fertőzöttség –, ezért további 12 kamerát szereltek fel.

Rossz hírű területeken nem nehéz látványos eredményeket elérni – summázta a térfigyelőkamerák eredményességéről szóló híreket Szabó Mihály a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatója. Ennek ellenére hasznosnak vélte ezeket, mint gyors reagálást lehetővé tevő eszközöket – különösen műemlékek és értékes vagyontárgyak közelében. A közterület-felügyelők a Városliget megfigyelése mellett közös őrjáratra indulnának a rendőrökkel a 36 bekamerázott aluljáróban. Gumibotot azért nem kaptak.