– „A korrupció visszaszorításának egyik legfontosabb feltétele, hogy a döntéshozói szintre csak hiteles személyek kerüljenek”, írják. Miként állítható elő az ideális állapot?

– Nem foglalkoztunk aktuálpolitikai kérdésekkel. Készült azonban egy korrupciós típusleltár, amely kitér az egyes esetek szereplőire, az ok-okozati összefüggésekre. Ezzel a küzdelmet a politika feletti szintre kívántuk emelni. Vagyis a pártfinanszírozás, például a korrupciós jelenségeknek csak egy, bár kiemelkedően fontos csoportja. De többről van szó.

–Úgy vélik, e küzdelem több pilléren nyugszik. Ezek egyike egy tízéves nemzeti program, a másik az intézményi környezet átalakítása. Például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Közbeszerzések Tanácsa összevonásával ellenőrzési és közbeszerzési iroda jöhetne létre. Ez mennyiben más, mint a Bajnai-kormány által javasolt közbeszerzési és közérdekvédelmi hsivatal?

– Az elemzésekből kiindulva különböző csoportosításban ajánlásokat, s azok alapján egy koncepciót készítettünk. Bízunk benne, hogy egy nemzeti program készítése során találnak hasznos elemeket a az anyagunkban. A korrupcióval veszélyeztetett működési szintek és az igazságszolgáltatás szintje közötti tartományban a rendellenes működésre figyelmeztető jelzésre hivatott szervezetek – az APEH, az ÁSZ, a Gazdasági Versenyhivatal – működési szintjén célszerű lenne a munkát összehangolni. Fontos, hogy az erre hivatott intézménynek – ami az ellenőrzési és közbeszerzési iroda lehetne – ne legyen nyomozati jogköre, de lásson rá a folyamatokra, és legyen független a végrehajtó hatalomtól. Tehát mi nemcsak két, már meglévő intézmény összevonását, hanem új struktúrát javaslunk. Nem feljelentgető és nyomozó, hanem a változást segítő, a szabálykövetésre ösztönző intézmény képe van előttünk.

Fodor István

– A parlament elfogadta a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényt. Ez jó megoldás?

– Nem az aktuális korrupcióellenes megoldások értékelésével foglalkoztunk. A közérdekű bejelentések kezelésével és a bejelentők védelmével kapcsolatos jelenlegi elképzelések és a mi javaslatunk közt vannak bizonyos hasonlóságok. Ugyanakkor hangsúlyozottan fontosnak tekintjük egy új közbeszerzési törvény megalkotását, illetve néhány, az ÁSZ, a bíróságok, az ügyészségek működését érintő módosítást is, valamint a pártfinanszírozás rendezését.

– A korrupció leginkább a közpénzek felhasználása terén érhető tetten. Mit lehet tenni a közjavak elherdálása ellen?

– Csaknem száz javaslattal igyekeztünk a korrupció elleni küzdelemhez ötleteket, módszertant adni. Ezek egy része a gyakorlatba is gyorsan átültethető. A közbeszerzés kapcsán megfogalmaztuk, egységes szabályrendszerre, hatékony ellenőrzési mechanizmusok kialakítására, a felelősségi viszonyok rendezésére, s már a pályázat kiírásától kezdődően nagyobb nyilvánosságra van szükség. Felvetettük, hogy az állami beruházásokra vonatkozóan ki kellene dolgozni egy döntéshozatali és megvalósítási módszertani útmutatót. Emellett felvetődhet, hogy készüljön a közszféra egészét átfogó korrupciós kockázati térkép, amelynek alapján tervezhetővé válnak a szükséges intézkedések. Ugyanakkor a hatékony megoldáshoz nem tanácsos egymástól független részprogramokat indítani.

– A BKV botrányos ügyeivel a kötet előkészítésekor még nem találkozhattak. Ami ott történt, az a korrupció állatorvosi lova?

– Óvakodnék ezt az esetet minősíteni, de azt kijelentem: rossz reflex azt hangoztatni, hogy az állam nem jó tulajdonos. Ebből következik az a vélekedés is, hogy a közjavakra nem is kell vigyázni, azokat el lehet herdálni. Pedig egy állami vagy önkormányzati céget is éppen úgy kellene működtetni, mint bármely üzleti vállalkozást. Alapvető követelmény, hogy a politika ne avatkozzék be, szakmailag alkalmas igazgatóságot és felkészült menedzsmentet nevezzenek ki, amelynek tagjai felelős tulajdonosi szemlélettel rendelkezzenek.