Házias meleget ad a tűzre való kukorica
– Pusztaföldvár határában kiváló, 40 aranykoronás földek vannak – valaha az itteni Lenin Tsz volt az ország legjobb kukoricatermelője. Most meg a kazánban tüzeljük el a kukoricát, mert az emberek nem tudják eladni, viszont a gáz árát sem bírják kifizetni – mondja Zalai Antal alpolgármester.
A térségben olyan mértékű a munkanélküliség és az elszegényedés, hogy Pusztaföldvár „önellátó faluvá” változott. Az önkormányzat földjén termett kukoricával fűtik a polgármesteri hivatalt, az iskolát, az óvodát, a művelődési házat. A kukoricának nagyon jó a fűtőértéke, csak nehezen gyullad meg: papírhulladékkal, hasított fával, fűtőolajjal kell „rásegíteni”. Ha meggyulladt, akkor is viszonylag gyakran kell rakni a tűzre. Ennek is van pozitív hozadéka: az Út a munkához program keretében munkát lehet adni néhány munkanélkülinek, akik a téli hónapokban még napszámot sem találnának. Nappal, amikor nagyobb hőmennyiségre van szükség, füles kosárból szórják a kukoricát a tűzre. Este 9 óra körül a rendszer átvált gázra, és csak annyit melegít, hogy ne hűljenek ki teljesen a helyiségek.
– Ahol állandóan van otthon egy nyugdíjas vagy munkanélküli, aki táplálja a tüzet, ott egyáltalán nincs szükség gázra – magyarázza egy pusztaföldvári asszony, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét. – Nekem még van munkahelyem, napközben kell egy kis gázt is használnom a vegyes tüzelésű kazánban.
Ha valakinek még van egy hektár földje, amely birtokméret a mai mezőgazdaságban versenyképtelennek számít, azon is terem legalább 100 mázsa kukorica, ha nincs aszály. Ez biztosan elég arra, hogy egy átlagos, 90–100 négyzetméteres, a múlt század hetvenes éveiben épült sátortetős házat felfűtsön belőle. A művelési költség 140–160 ezer forint – ha kér számlát a traktorostól. Ha nem kér, olcsóbb. Ha van valamelyik családtagnak munkagépe, akkor csak a gázolajat kell kifizetni. Abból is van olcsóbb, amit Romániából hoznak illegálisan. Romániából sok mindent hoznak olcsóbban, például tűzifát: az utcákon árulják, teherautókról. Jobban tartja a parazsat a csöves kukorica, ha raknak közé egy kis keményfát.
A kukoricafűtéshez vegyes tüzelésű kazánra van szükség. Ezt már több vállalkozás gyártja a Dél-Alföldön. Egyszeri beruházás, 200 és 400 ezer forint között van az ára.
A végső összeg attól is függ, hogy a meglévő kéményt fel kell-e újítani. Más a hőérzet ott, ahol kukoricával fűtenek.
A gázfűtés szakaszosan működik. Ha a hőmérséklet eléri a beállított értéket, akkor a termosztát egy időre leállítja a fűtést. Amikor áll a kazán, akkor az ember hideget érez, mert egy ideig hűl a levegő. Ahol kukorica ég a kazánban, ott viszont állandó, kellemes, házias meleg van, állítja a pusztaföldvári asszony.
Berke József lakatosipari vállalkozása Kiscsákón, egy Nagyszénás és Kondoros között lévő, közigazgatásilag azonban Orosházához tartozó egykori tsz-majorban működik. „Szájhagyomány útján” terjed, hogy itt egyedi megrendelésre készítenek vegyes tüzelésű kazánokat. Berke József cégétől leginkább mezőgazdasági vállalkozások vásárolnak fűtőberendezéseket.
– A csöves kukorica csak azutóbbi időben lett népszerű tüzelőanyag, mert nem lehet eladni a Magyarországon termelt húst, ezért a takarmányt sem. De a helyzet változhat – mondja a vállalkozó. – A bálás szalma viszont állandó tüzelőanyag. Egy kisméretű kockabála ára 80–120 forint között mozog, egy családi ház napi 3–5 bálával felfűthető.
Biomasszából készülnek különféle feldolgozott termékek:
brikett, pellet – ezeket Tüzéptelepeken árusítják. Csakhogy ezeknél már van szállítási, feldolgozási költség, adó, kereskedelmi profit – az elszegényedő vidékeken az a népszerű tüzelő, amihez a kezét sem teheti közel sem kereskedő, sem az állam.
Az egyedi kazánokba igény esetén hőcserélőt is beépítenek – így onnan lehet biztosítani a használati meleg vizet is. Mindenki keresi az alternatív megoldásokat: a hőcserélőben sok helyen kötik egymás mellé a napkollektor és a kukoricatüzelésű kazán vezetékét.
– Mindennel fűtenek, amiéghető. Például a szárítókban megmaradó napraforgó-, kukorica- és repceszeméttel: 300 forint mázsája, 30 mázsával felfűthető egy télen egy átlagos családi ház. Igaz, kell valamennyi fa is hozzá, mert a szemét tömör, és nehezen kap oxigént. Elég a cirokmag, a cirokszakáll, a kukoricaszár, a szőlővenyige – mondja Csorváson a szintén vegyes tüzelésű kazánokat forgalmazó vállalkozó, László András. – Éjszaka nagyobb farönköt, tuskót vagy egy kis szenet raknak rá, úgy reggelig kitart a parázs.
Érdemes kiemelni, hogy a kukoricaégetés alig szennyezi a környezetet; nem kerül a levegőbe olyan mérgező füst, mint amikor ipari hulladékkal, műszálas rongyokkal vagy netán a Németországból ideszállított műanyaghulladékkal fűtöttek.
Az emberek mégsem elégedettek. László András úgy fogalmaz:
– Akármennyi előnye vanis ennek a tüzelési módnak, az itt élők inkább azt szeretnék, ha újra el tudnák adni az állatokat, amelyeket a kukoricán hizlalnak.
