Három tervezett gyermekből csak egy születik meg
Szülessenek is meg a tervezett gyerekek – e céllal jött létre ősszel a népesedési kerekasztal az MTA szervezésében. Tagjai a kormány és állami intézmények képviselői, szocialista, fideszes és KDNP-s képviselők, szakmai és civil szervezetek, a munkaadók, a munkavállalók és az egyházak képviselői. Javaslatokat dolgoznak ki, hogy segítsenek azoknak, akik gyereket akarnak abban, hogy ez a szándékuk meg is valósuljon. Most ugyanis – az Életünk fordulópontja című követéses vizsgálat adatai szerint – azoknak, akik azt mondják, hogy három éven belül gyereket akarnak, harmada válik szülővé ez idő alatt. Hollandiában például a tervezett gyerekek több mint 60 százaléka megszületik.
Nemrég elkészült a kerekasztal „Család és munka összeegyeztethetőségének elősegítése” munkacsoportjának vitaindító anyaga, egy sor javaslattal. A készítők a legfontosabbnak a választás valódi lehetőségének megteremtését tartják. Vagyis, maradhasson otthon akár évekig az anya, de azt a nőt se ítélje el senki, aki szülés után gyorsan visszatér a munkába.
– Nem szembeállítani kell a kétértékrendet, hanem megadni a lehetőséget a családoknak, hogy válasszanak – mondja Pulay Gyula, a munkacsoport koordinátora. És hogyan képzelik ezt készítők?
Úgy alakítanák át a különböző juttatásokat, hogy azok elősegítsék az anyák fokozatos (részmunkaidős) munkába állását. Ha például egy anya négyórás munkaidőben dolgozik, akkor 50 százalékos gyesre lenne jogosult, de kétszer annyi ideig.
Több mint tízezer bölcsődei férőhely hiányzik, ezt, hiába az uniós források, nem lehet egyik napról a másikra pótolni. Azt a jogszabályt viszont, amely szerint a tízezer lakos feletti településeken kötelező lenne az önkormányzatnak bölcsődét működtetnie, a vitaanyag szerint szigorúan be kellene tartatni.
Javasolják a mulasztó önkormányzatok megbüntetését. Megváltoztatnák a bölcsődei normatíva számítását is: figyelembe vennék a napi nyitvatartási időt és a napok számát, hogy jobban ösztönözzék a bölcsődéket a szülők munkaidejéhez igazodásra.
Hangsúlyozzák: mivel egy bölcsődei hely létesítése körülbelül négymillió forintba kerül, éves fenntartása pedig egymillióba, ösztönözni kell a családi napközik és a házi gyermekfelügyelet elterjedését. Ehhez, vélik, újra kellene gondolni a támogatásokat. Ha valakinek sikerül bejuttatnia a gyerekét egy önkormányzati bölcsődébe, szinte ingyen vigyáznak rá, míg egy családi napközi 30-60 ezer forint havonta, függetlenül a család anyagi helyzetétől. – Ez hibás és igazságtalan rendszer – állítják a készítők.
Szerintük az intézmény típusától függetlenül általánossá kellene tenni, hogy a szülők térítést fizetnek, a munkáltatókat pedig rá kellene bírni, hogy ehhez a díjhoz béren kívüli juttatás formájában hozzájáruljanak. Az így felszabaduló költségvetési forrásokat az intézményrendszer bővítésére és a rászorulók térítési díjának mérséklésére használnák. Adókedvezménnyel ösztönöznék a munkáltatókat, hogy létesítsenek bölcsődéket, vagy járuljanak hozzá a munkahelyhez közeli önkormányzati bölcsődék fenntartásához.
Pulay Gyula hozzáteszi: ma az érintett korosztály tíz százaléka járhat bölcsődébe, vagyis világosan látszik, hogy ingyenes ellátással nem oldható meg a probléma.
Komoly előrelépés az új törvény, mely szerint a közszférában kötelező részmunkaidőben foglalkoztatni a gyesről, gyedről visszatérőket, ha ezt kérik. Javasolják, hogy fokozatosan terjesszék ki ezt a lehetőséget a gyerek nyolcéves koráig, s írják elő a versenyszférában is. Bevezetnék a Start-részmunkaidő kártyát, amely átmeneti járulékkedvezménnyel kompenzálná a részmunkaidős foglalkoztatás többletköltségeit. Javasolják, hogy a „Családbarát munkahely” cím elnyerése ne csak erkölcsi elismerés legyen, hanem jelentsen előnyt a különböző pályázatok, közbeszerzések esetén.
Célszerűnek tartanák, hogy a munkáltatók béren kívüli juttatásként utalványt adhassanak a kisgyerekes dolgozóknak, amelyet a gyerek ellátását, a háztartási munkát segítő szolgáltatások igénybevételéhez lehetne felhasználni. A vitaanyag szerint ez segítene az anyák kettős terhein, s hozzájárul egy, ma tipikusan feketén működő szektor kifehérítéséhez.
A készítők kiemelték: ez még csak vitaanyag, a következő hónapok feladata, hogy a javaslatokat konkrétabbá tegyék. Az pedig már a következő kormányon múlik, hogy mit fogad el és valósít meg az elképzelésekből.
