Az államfő bejelentésével egy időben kezdetét vette a kampány. Így most már szabadon lehet versengeni a körülbelül nyolcmillió választópolgár szavazataiért. Nagy küzdelem lesz. Mert miközben minden párt egyöntetűen üdvözli, hogy az államfő ilyen rövidre szabta a kampányidőszakot, valójában mást sem tesznek, mint kihasználják ezt az időt: egymásra tüzelnek. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke például azt mondta, hogy „így kevesebb idő jut arra, hogy családokat veszítsenek öszsze, hogy gyűlöletoffenzívát folytassanak”, s ezzel nyilvánvalóan a Fideszre utalt, amely természetesen nem hagyta mindezt válasz nélkül, s szokásához híven a korrupció vádjával illette a kormányt és az MSZP-t.

A sok megszólalás közt üdítőnek tűnt az MDF szóvivőjéé, Kerék-Bárczy Szabolcsé, aki ünnepélyesen jelentette be, hogy pártja betartja a törvényt, és így bruttó 386 millió forintot költ majd a kampányra. Kérdés, mire lesz elég. A többi párt ugyanis aligha lesz ennyire szerény, az Eötvös Károly Intézet korábbi adatai szerint ugyanis négy éve az MSZP 3,1, a Fidesz pedig 2,7 milliárd forintot költött el a kampány során. A limitet tehát senki nem vette komolyan, igaz – hogy ismét az MSZP elnökét idézzük – „a szocialisták szerint van esély arra, hogy februárban a parlament elfogadjon egy átlátható viszonyokat teremtő kampányfinanszírozási törvényt”. Bár ez minden kétséget kizáróan üdvös volna, az előjelek nem igazolják Lendvai Ildikó optimizmusát.

A két nagy ugyanis már abban sem tud megegyezni, hogy a Fidesz–KDNP szövetség most akarja-e a svéd nyugdíjmodellt vagy sem. A Fidesz ezt tagadja, miközben a KDNP lapunknak nyilatkozó alelnöke elismerte: pártja változatlanul e modellben gondolkodik, igaz – tette hozzá –, ennek lényege nem a „svédség”, hanem az egyéni számla.

Csak az időpont biztos