Április 11-én és 25-én választ az ország
Kitűzte a 2010-es általános parlamenti választás időpontját Sólyom László köztársasági elnök: április 11-én lesz az első, 25-én a második forduló. Külföldön az első fordulót egy héttel korábban, tehát április 4-én kell megtartani. Az államfő bejelentésével hivatalosan kezdetét vette az április 9-ig tartó választási kampány. A pártok és a független jelöltek ettől kezdve szabadon versenghetnek a körülbelül nyolcmillió szavazópolgár voksaiért. A tét nem kisebb, mint az, hogy ki nyeri el a 386 parlamenti hely többségét, vagyis a következő ciklusban mely párt(ok) alakíthat(nak) kormányt.
Mostantól a jelölőszervezetek – az épületek és kerítések kivételével – engedély nélkül helyezhetnek ki plakátokat, bejelentési kötelezettség nélkül tarthatnak választási gyűléseket, és jogot nyertek arra, hogy politikai hirdetéseiket a műsorszolgáltatók azonos feltételekkel tegyék közzé. A kereskedelmi médiumok azonban nem kötelezhetők, hogy beszálljanak a kampányba, tehát az ilyen kéréseket akár vissza is utasíthatják. A közszolgálati rádióknak és televízióknak viszont két alkalommal ingyen kell sugározniuk a vételkörzetükben induló pártok, illetve jelöltek által készített politikai hirdetéseket. A Magyar Rádió,
a Magyar Televízió és a Duna TV csak az országos listát állító szervezetek számára biztosítja ezt a szolgáltatást.
A választói névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítést és az ajánlószelvényeket valószínűleg február második hetében postázzák, és attól kezdve indulhat a cédulavadászat. Egyéni jelölt csak az lehet, akinek sikerül legalább 750 ajánlást összegyűjtenie, de megfelelő számú induló nélkül a pártok nem állíthatnak sem területi, sem országos listát. Arra, hogy a választáson részt vevők a 176 egyéni választókerületben elegendő kopogtatócédulát szerezzenek, valamivel több mint egy hónap áll majd rendelkezésre.
A választási irodák várhatóan február 15-től működtetik a jelöltajánlás számítógépes rendszerét. Ettől kezdve tehát mindenki bejelentheti, ha az egyéni választókerületekben sikerült összegyűjtenie a megfelelő számú ajánlást. Ennek határideje valószínűleg március 19-e lesz, ám érdemes sietni, mert az a párt, amely jogot szerez arra, hogy egyéni képviselőt indítson, illetve területi vagy országos listát állítson, a választási bizottságokba is delegálhatja képviselőjét.
Február harmadik hetében kicserélődnek ugyanis az Országos Választási Bizottság, a területi – fővárosi és megyei –, valamint az egyéni választókerületi bizottságok tagjai is. Ezek a testületek ma a négy évvel ezelőtt választott emberekből és a parlamenti pártok delegáltjaiból állnak. Utóbbiak kiválnak a grémiumokból, az új bizottságok tagjait pedig a parlament, a budapesti és a megyei közgyűlések, továbbá a települési önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. Ezek a testületek – amelyek egyik fontos feladata, hogy őrködjenek a választások tisztasága felett – legkésőbb április első napjaiban a jelölőszervezetek képviselőivel egészülnek ki, ám ha egy párt előbb szerez jogot az indulásra, korábban delegálhat a bizottságokba.
A választás első fordulójában az egyéni jelöltekre és a területi listákra voksolhatunk, s egy dolog bizonyosan kiderül: ki a fővárosi és a területi listás szavazás nyertese? Vagyis melyik szervezet kapja a legtöbbet az így kiosztható 152 mandátumból? A 176 egyéni képviselői hely valamelyikének sorsa viszont az első körben csak ott dől el, ahol a jelöltnek a voksok több mint ötven százalékát sikerül megszereznie. Ahol nem lesz ilyen, második fordulót tartanak, amelyen a három legtöbb szavazatot elért induló vehet részt. Ekkor a győzelemhez már a relatív többség is elegendő. Az országos listáról még 58 jelölt kerülhet a parlamentbe; ezeket a mandátumokat az első fordulóban a vesztes jelöltekre leadott – tehát „elveszett” – szavazatok alapján osztják el. Az előzetes eredményeket egyébként már április 25-én este kihirdetik, a hivatalos végeredményre viszont a külföldön leadott voksok hazaszállítása és a jogorvoslati határidők miatt legalább egy hetet várni kell.
Az EBESZ/ODIHR választási megfigyelést előkészítő csoportja január végén Magyarországra látogat, hogy értékelést készítsen a választásokat megelőző helyzetről. Ennek alapján tesz javaslatot arra, hogy küldjenek-e választási megfigyelőket.
