– Mondjon egy számot! Ön szerint 3,8 százalékos lesz a költségvetési hiány, ahogyan a Bajnai-kormány tervezte, vagy elszalad 7-8 százalékosra? A Fidesz szerint a „trükközések” miatt ez fenyeget.

– Pontos számot nem tudok mondani, de biztos, hogy nagyobb lesz 3,8 százalékosnál. A Fidesz vezetőivel folytatott beszélgetésekből számomra az derült ki, egyáltalán nem áll szándékukban, hogy a költségvetés „elszálljon”. Be akarják vezetni az eurót, csökkenteni akarják a hiányt, a kérdés, hogy ezt melyik szintről kell elkezdeni.

– A 3,8 százalékhoz vagy a 7,5százalékhoz lesz közelebb?

– A 7,5 százalékos kalkulációban benne vannak az államadósság-átvételi kötelezettségek is. Ez nem jelent mind azonnali finanszírozási igényt.

– Ezzel lehet „trükközni”?

– Trükk? Ez játék a szavakkal.

– A Fidesz-közeli közgazdászok – köztük ön is –, akik korábban nyílt levélben figyelmeztettek a 2010-es büdzsé visszásságaira, a Bajnai-kormány „költségvetési trükkjeiről” beszéltek. Sólyom László, aki aláírta a 2010-es költségvetési törvényt, azt nyilatkozta: nincsenek benne trükkök.

– Én tényekről beszélek. A választások után a következő kormánynak leltárt kell készítenie, és csak utána tudja kialakítani a költségvetési politikáját.

– Az megszorítást jelent?

– Remélhetőleg nem, attól függ, mennyire fog növekedni a világgazdaság és az mennyire tudja húzni a magyar gazdaságot.

– Az előrejelzések szerint a legjobb esetben nulla százalékra. S ha elveszünk pénzt, az megszorítás, márpedig a Fidesznél ez szitokszó, miközben Orbán Viktor radikális adócsökkentés mellett is síkraszállt.

– Én annyit tudok, hogy sokféle számítás történik a Fidesznél. Hogy melyiket fogják használni, tudomásom szerint nincs eldöntve. De ha a gazdaság nem növekszik, és adót szándékoznak csökkenteni, akkor a kiadásokkal is kell valamit kezdeni.

– Lehet úgy kiadáscsökkentés,hogy a Fidesz-nyilatkozatok szerint közben „mindent viszszacsinálnak”, lásd gyes, gyed, köztisztviselők-közalkalmazottak 13. havi juttatása, vagyonadó?

– Nem tudom, hogy a Fidesz mit akar visszacsinálni. A vagyonadó az egyetlen, amiről tudok.

– Az jó, ha a Fidesz eleve kizárja az értékalapú adózást?

– Az ingatlanadónak van létjogosultsága minden országban. Nálunk átgondolatlanul vezették be. Én alapos előkészítés, kidolgozás után két év múlva vezettem volna be.

– A Bajnai-kormánynak összesen 12 hónapja volt válságkezelésre.

– Mikor arról volt szó 2002-ben, hogy a Medgyessy-kormány 50 százalékkal felemeli a béreket, nem sokat teketóriáztak.

– Azt a Fidesz is megszavaztaés a 13. havi nyugdíjat is.

– Akkor bevezették a szocialisták, most meg elvonják. Ezek nem szerkezeti átalakítások, ez felelőtlen gazdaságpolitika.

– Az nem eredmény, hogy a Bajnai-kormány helyreállította a költségvetési egyensúlyt?

– Tűzoltó tevékenységre volt szükség. De a szerkezeti átalakítások még hátravannak, s azokat az új kormány hivatalba lépése után minél előbb el kell kezdeni.

– A reformokhoz idő és forráskell – itt eurómilliárdokról beszélünk.

– Egyes reformokhoz kellenek, másokhoz nem. Lehet úgy is csinálni, például a BKV-nál, hogy fejlesztünk, jobb buszokat vásárolunk, ugyanakkor megtakarítunk hatékonyabb működéssel, a korrupció megszüntetésével.

– Amikor Orbán Viktor a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy 6 százalékosra is elengedné a hiányt, nagyon kedvezőtlen volt a visszhang az IMF részéről is.

– A nemzetközi pénzintézetek elfogadják, ha látják, hogy a nagyobb hiány jó reformok, és nem osztogatás következménye. A cél a fenntartható növekedés, amihez szükség van szerkezeti átalakításokra.

– Mindenképpen kell a következő kormánynak IMF-hitel? Varga Mihály 15 milliárdos keretről nyilatkozott korábban.

– Személyes véleményem,hogy jó lenne meghosszabbítani az IMF-megállapodást. Ha a pénzre nem is lesz szükség, egy elővigyázatossági megállapodás növelné a külföld bizalmát.

– De akkor nem lehet szó úgynevezett jóléti intézkedésekről, állami alkalmazotti fizetésemelésről. Tehát, amit az emberek várnak a Fidesztől, az közgazdasági nonszensz.

– A várakozásokat felkorbácsolták. De lehet, hogy a választópolgárok tisztában vannak az ország lehetőségeivel és ezek a várakozások nem vezetnek oda, hogy teljesen lehetetlen dolgokat követeljenek.

– A Fidesz-kormány mozgástere eltérhet a Bajnai-kormány mozgásterétől?

– Egy kicsivel igen, ha a világgazdaság növekszik.

– Pusztán attól, hogy például Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, a pénzpiacok csökkentik a kamatfelárat, és ez azonnal 400-500 milliárdot hoz?

– Igen, ha azt látják, hogy van egy új, stabil kormány, amelyiknek négy éve van, s olyan programot tesz le, amely növeli a befektetők bizalmát.

– Lehet. De ha az Orbán-kormány a piacoknak tetsző programmal kezd a választások után, akkor októberre a szavazók bizalmát veszíti el, és az önkormányzati választásokat.

– Ez nem szükségszerű. Sosem értettem egyet azzal, hogy a választások előtt osztogatunk, s aztán még őszig csak várunk tétlenül, hogy akkor is adjunk még valamit a választóknak. Ezért gondoltam sokszor, jó lenne, ha a parlamenti és az önkormányzati választás egyszerre lenne. De nincs feltétlenül szükség további megszorításokra és nem fog szükségszerűen hat hónapot várni a Fidesz a szerkezeti átalakítások beindításával.

– A választások másnapján leveszik a polcról a reformterveket?

– A krízis jó alkalom arra, hogy a szerkezeti átalakításokat meg lehessen csinálni. Magyarország jövője a tudás- és szolgáltatásalapú növekedés. Ez azt jelenti, hogy az oktatás és a szakképzés területén elengedhetetlenek a reformok. Hosszú távon az „összeszerelő” gazdaságból tudásalapú gazdaságnak kell létrejönnie. A csúcstechnológia elsajátítása, a nyelvtudás kulcsterület, ahogy az innováció is. Szükség van az állami vállalatok modernizálására is. Nagyon fontos a bürokrácia egyszerűsítése, a felesleges jogszabályokat és a párhuzamos intézményeket meg kell szüntetni.

– A Fidesz azt ígéri, hogy egymillió munkahelyet teremt tíz év alatt. Nem kezdheti elbocsátásokkal.

– Tíz év elég hosszú periódus. Válság idején az emberek nagyobb készséggel fogadnak el rövid távon nehézséget, ha a reformok hosszú távon behozzák az eredményt.

– A politikai erők között kell egy megállapodás, hogy az euró bevezetését tekintik kulcskérdésnek?

– Az eurózóna mai tagországaiban mindenhol társadalmi-politikai konszenzus volt a csatlakozásról és a dátumáról is. Másképp ezt nem is lehet megcsinálni.

– A magyar társadalom hihetetlenül euroszkeptikus.

– A politikusok és a közgazdászok feladata, hogy meggyőzzék a társadalmat. Egy kis, nyitott ország számára előnyösebb bent lenni az eurózónában, mint kívül maradni. Nem old meg mindent, de egy kockázatot kiküszöböl: az árfolyam-kockázatot és az ezzel járó árfolyam- és kamatkilengéseket. Ez óriási előny a gazdaság számára.

– Vannak uniós országok, amelyek trükkök ezreit tudják kitalálni, hogyan csaphassák be Brüsszelt. Görögország, Olaszország hagyományosan ilyen politikát folytat. Ön Magyarországon egy ilyen periódusnak véget vetett, amikor 2005-ben az EU-pénzügyminiszterek tanácskozásán rákérdezett, helyes-e, hogy az autópálya-építések költségvetési elszámolásával csökkentik az államháztartási hiány kimutatott nagyságát. Az ön neve – feltételezve, hogy valamilyen pozícióba kerül a választások után –, garancia lenne arra, hogy ilyen „kreatív könyvelés” nem fordulhat elő többet Magyarországon?

– Én mindig kiálltam a„trükközés” ellen. A költségvetés átláthatósága nagyon fontos. És előre szóltam, de persze utólag lett nagyobb a visszhangja.

– Az Orbán-kormány alatt is voltak trükkök.

– De azért ez 2005-ben „súlyos” volt. A transzparenciának nagy előnye, hogy nem okoz meglepetést, amikor az igazság kiderül, így nem ássa alá a bizalmat.

– A magyar mentalitás olyan,hogy „próbáljuk meg, hátha bejön”.

– Szerintem sohasem érimeg. Az őszödi beszéd erre a bizonyíték, s ami utána következett. A nagy trükkök mindig kiderülnek. És amikor kiderül, ott áll a király meztelen.

– Lát arra esélyt, hogy egyszerre bízzanak a piacok Magyarországban és az emberek a kormányban? Ha a kormány osztogat, a piacok elbizonytalanodnak, ha az IMF diktál, az emberek rázzák az öklüket.

– Mindenkinek tanulni kell. A politikusoknak azt, hogy a stabilitás érték. A szavazóknak meg azt, hogy ne dőljenek be az ígéreteknek, mert előbb-utóbb megisszuk a feketelevest. Angliában, Franciaországban vagy Németországban azzal már nem lehet választásokat nyerni, hogy azt ígérik, egyik napról a másikra ötven százalékkal felemelik a béreket. A béreket lehet emelni, de fokozatosan, a gazdaság teljesítményének növekedésével párhuzamosan.

– Húsz év telt el a rendszerváltás óta. Meddig kell még várni, hogy az emberek ezt Magyarországon is belássák?

– A politikusoknak és a véleményformálóknak nagy a felelősségük. A baj az, hogy a véleményformáló közgazdászok nagy része is el van kötelezve valamelyik irányhoz, párthoz. Így többet elnéznek, vagy hallgatnak.

– Elképzelhetőnek tartja, hogyha a győztes Fidesz a választások után mégis elengedi a hiányt és alternatív hitelfinanszírozást választ; vagyis nem az IMF-től, hanem Kínától, vagy az arab világból venne fel kölcsönt?

– Kínából vagy az arab világból általában projektekre jöhet finanszírozás. A Valutaalap gyorsan tud kölcsönözni, de vannak gazdasági feltételei. Egyébként az IMF akkor nem ad pénzt, ha egy állam a piacokról is tudja magát finanszírozni.

– Ön majdnem negyed századot dolgozott az IMF-ben. Mit gondol, amikor azt látja az újságokban, hogy Kövér László „leelvtársazza” az IMF vezérigazgatóját, Dominique Strauss- Khant? Vagy Semjén Zsolt, a KDNP elnöke arról beszél, hogy „Magyarország nem az IMF-nek felelős, hanem a magyar nemzetnek”.

– Sok a félreértés az IMFkörül... Az IMF-et mindig akkor hívják, ha gond van, ha egy ország már nem tudja magát más forrásból finanszírozni. Amikor Magyarország az IMF-hez fordult, már sem az állam, sem a bankok, sem a vállalatok nem tudtak külföldön pénzt felvenni. Az ilyen helyzetekre teremtették a Valutaalapot. Kölcsönt nyújt az országnak, de ha szükség is van megszorításokra, az értelemszerűen kisebb, mint ha ez a kölcsön nem állt volna rendelkezésre. Ennek ellenére sokszor az IMF-et vádolják, holott nem az hozta a bajt. A megoldás: egy ország folytasson olyan gazdaságpolitikát, hogy ne kelljen az IMF-hez fordulnia!

Szapáry György

1938-ban született Tiszaburán, grófi családban. Az 1956-os forradalom után elhagyta Magyarországot. A Louvaini Katolikus Egyetemen szerzett közgazdászdiplomát. 1965–66-ban az Európai Gazdasági Közösségnél, aztán 1990-ig a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) dolgozott.

1990-ben tért haza, s az IMF magyarországi megbízottja lett. 1993–1999 között az MNB alelnöke. Később az Európai Bizottság pénzügyi bizottságának és az Európai Központi Bank nemzetközi kapcsolatok bizottságának is a tagja lett. 2005-ben az EU-pénzügyminiszterek tanácskozásán rákérdezett a magyar könyvelési gyakorlat helyességére, amelylyel csökkenteni lehet a kimutatott államháztartási hiányt. 2008-ban Orbán Viktor felkérte a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolattartásra.