Sem a főváros, sem a BKV vezetése nem számít arra, hogy folytatódna a vasárnap éjjel felfüggesztett sztrájk. Annak ellenére sem, hogy most az eddig nem sztrájkoló szakszervezetek elégedetlenek, szerintük ugyanis ők a tárgyalóasztal mellett jóval előnyösebb feltételeket harcoltak ki, mint a munkabeszüntetést vállaló szakszervezetek.

Bár az utasokat a BKV-n belüli bértárgyalások, valamint az immáron a szakszervezetek közötti feszültség közvetlenül nem érinti, az már bizonyosnak látszik, hogy a fővárosi közlekedési vállalat átlagosan tizenhat éves buszparkja nem fiatalodik meg, mert nem lesz rá pénz. Februártól ráadásul valamivel több mint négy százalékkal drágul a tömegközlekedés, ahogyan arról még tavaly, második körben döntött a Fővárosi Közgyűlésben az SZDSZ és az MSZP. Ennek alapján a vonaljegy ára 300-ról 320 forintra, a felnőtt havi bérlet 9400 forintról 9800 forintra, a diákbérlet 3700 forintról 3850 forintra emelkedik, a nyugdíjasbérlet ára nem változik.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület felszólította ugyan a városvezetést, hogy az áremelést vonja vissza, erre információink szerint nincs esély és politikai akarat. Ráadásul a tarifaemelést a kormány is feltételként szabta a BKV-nak juttatandó, összesen 23 milliárd forintos mentőcsomag megadásához. Erről egyelőre csak egy szándéknyilatkozatot írtak alá, az első, ötmilliárd forintot a kormány akkor folyósítja, ha a megállapodást a Fővárosi Közgyűlés is jóváhagyja.

A 23 milliárd forintos mentőcsomagból új buszok beszerzésére már nem futja, holott a cég 1400 darabból álló buszfl ottájából lényegében csak a néhány éve beszerzett 150 Volvo és néhány Ikarus mondható korszerűnek. Városházi infomációink szerint a kormány és a főváros között tavaly köttetett megállapodás alapján a BKV működési támogatást kap nagyberuházásra – például új buszok vásárlására nem költhet a pénzből. A főváros szerint viszont a pénzügyi mentőöv ismét hitelképessé teheti a vállalatot, erre pedig alapozható egy nagyobb szabású buszbeszerzési program, de az is leghamarabb 2011-ben indulhat – a közbeszerzési tender kiírása és lebonyolítása ugyanis legalább fél évig tart –, addig legfeljebb 220-230 Ikarust újíthatnak fel.

Tegnap – a hóesés ellenére – a BKV 1290 busza közül 1260-at tudtak forgalomba állítani. A sztrájkot megelőző munkalassító akciók idején munkába állt kétszáz fős szuperkontrollcsoport – amely azt ellenőrizte, mondvacsinált vagy valós okokkal szabotálják-e a buszsofőrök a járművek átvételét – várhatóan megszűnik, a hivatalos nyilatkozatok szerint még értékelik, szükség van-e a csoportra a továbbiakban. Nem lesz. A szakszervezetek ugyanis nem hivatalosan már jelezték, hogy nem térnek vissza ahhoz a munkabeszüntetés előtti gyakorlathoz, amit a fővárosiak „munkalassító sztrájknak” neveztek el. A szakszervezetek ugyanis nemes egyszerűséggel csak annyit tettek, hogy akár a szakadt üléshuzat vagy az utastérben nem világító izzók miatt is visszautasították, hogy kivigyék a buszt a forgalomba. Eljárásuk jogszerű volt.

A BKV-nál a keddi vezetői értekezleten tárgyalnak arról, kompenzálják-e a múlt heti, hatnapos sztrájk miatt a bérleteseket. Információink szerint egyfajta gesztusként a havi és éves bérletek az eredetinél néhány nappal tovább volnának érvényesek, de nem annyival, mint amennyi ideig a munkabeszüntetés tartott. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egyébként arra szólította fel a BKV-t, hogy a havi bérletek érvényességét az elmaradt szolgáltatás napjainak számával hosszabbítsák meg, az éves bérlettel rendelkezőknek pedig 2011-ben ezzel arányos kedvezményt biztosítsanak. Szerintük kártalanítani kellene minden olyan munkáltatót is, aki a sztrájk miatt bizonyítha tóan súlyos többletköltségekbe verte magát, és bizonyíthatóan kárt szenvedett, például elveszítette az állását. Lapunk úgy tudja, egy-egy napos hosszabbítás mintegy ötvenmillió forint pluszkiadást róna a közlekedési vállalatra.

Csökkennek a mozgó bérek

A BKV munkavállalóinak 60 százalékát tömörítő, a sztrájkban részt vevő tizennégy szakszervezet a cégvezetéssel vasárnap kötött megállapodással azt érte el, hogy a munkavállalók 6000 forintos étkezési utalványa megmaradjon, továbbra is kapjanak karácsony előtt 45 ezer forint pulykapénzt, valamint 3-3 százalékos egészség- és magánnyugdíj-pénztári támogatást. Belementek abba is, hogy a BKV-nál a bérekre és béren kívüli juttatásokra fordítandó keret nem haladhatja meg az 59,8 milliárd forintot, ami több mint egymilliárddal kevesebb az előző évinél. Magyarul: a megmaradó cafeteriáért cserébe a mozgó béreket kell csökkenteni, amely miatt sok BKV-s munkavállalónak fog csökkenni a fizetése. Ez a tétje a hétfőn indult bértárgyalásoknak. A sztrájkban részt nem vevő tizenkét szakszervezet viszont arra apellált, hogy belemegy a kollektív szerződés módosításába, kiharcolva a 7000 forintos étkezési utalványt, és majd a bértárgyalásokon próbálnak előnyösebb alkut kiharcolni, ezt a számításukat azonban keresztülhúzta a vasárnapi megállapodás.

Az óbudai buszgarázsban, hétfő hajnalban, indulásra készen