Kezd megszokottá válni, hogy a fővárosban csak elvétve közlekedik BKV-busz vagy villamos. Budapesten immár negyedik napja tart a közlekedési vállalat dolgozóinak sztrájkja. Az akcióban jórészt a buszés a villamosvezetők vesznek részt, a metró- és a HÉV-szerelvények menetrend szerint közlekednek.

A munkabeszüntetést azért szervezték meg a szakszervezetek, hogy kikényszerítsék az egyezséget a kollektív szerződésről. S bár a tárgyalások egyre sűrűbbek a BKV menedzsmentje és az érdekvédők között, lapzártánkig jottányit sem közeledtek az álláspontok.

A sztrájkbizottság tegnap azonnali kihallgatást kért a miniszterelnöktől – mondta lapunknak a bizottság szóvivője, Nemes Gábor. A cég menedzsmentje ugyanis arra hivatkozik, hogy a kormány és a BKV által aláírt szándéknyilatkozat a kollektív szerződésen is „megszorítást ír elő”, ez azonban a szakszervezetek szerint nem szerepel benne. Az érdekvédők úgy tudják, minden költségfedezet megvan kérésük teljesítésére, de a menedzsment ezt nem veszi figyelembe. Ezt a helyzetet szeretnék tisztázni a kormányfővel. Bajnai Gordon erről a Klubrádióban azt mondta: a BKV szakszervezetei nem sztrájkolnak, hanem zsarolnak. Szívesen tárgyal bárkivel, ha megállapodnak a szakszervezetek az elégséges szolgáltatásról. A kormányfő ugyanakkor megköszönte a munkát azoknak a közlekedési dolgozóknak, akik helytállnak ebben a helyzetben.

Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója kijelentette: a BKV kormánytámogatásának alapja az üzleti terv, amelyet a kormánynak is benyújtottak, s ez nem teszi lehetővé a követelések teljesítését. Azt is közölte, hogy a cég napi 90 millió forintot takarít meg a sztrájk alatt a ki nem fizetett munkabérből és annak járulékaiból, a benzin- és karbantartási költségekből. Igaz, a jegyárbevétel-kiesés eléri a napi 40 millió forintot.

Nemes Gábor közölte: kitartanak álláspontjuk mellett, és folytatják sztrájkjukat. (Információnk szerint elképzelhető, hogy a hét végére felfüggesztik a munkabeszüntetést, akkor egyébként is gyenge a forgalom a fővárosban.) Kérdésünkre Nemes határozottan leszögezte: egyetlen pártot sem kerestek meg, a sztrájk mögött nem állnak politikai erők. Eközben egyre feszültebb a helyzet a garázsokban és villamosremizekben a sztrájkolók és a munkát felvevők között. Mind többen hangoztatják, hogy a dolgozók segítségével jutott a BKV tavaly négymilliárd forint állami pénzhez, aminek felét etikátlan végkielégítésekre, vitatható szerződésekre költötték. A nem sztrájkoló szakszervezetek vezetői úgy látják, a villamos- és a HÉV-vezetők dolga a legnehezebb, mert ők kapják a legtöbb „beszólást” az utasoktól, sztrájkoló kollégáiktól pedig szidalmazásokat. A BKV őröket rendelt a járművezetők mellé. Tegnap Kocsis István, a cég vezérigazgatója a Moszkva téren tartott sajtótájékoztatót – ő sem úszta meg beszólás nélkül, nem véletlen, hogy rendőrök kísérték.

Úgy tűnik, az utasok többsége beletörődött a közlekedési káoszba, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azonban a sztrájktörvény módosításának kezdeményezésével állt elő, hogy „a lakosság és a vállalkozók hozzájuthassanak az általuk megfizetett alapvető közszolgáltatásokhoz”. A szervezet közleménye ugyanakkor leszögezi: nem a törvény egyoldalú szigorítását szorgalmazzák, és indítványuknak nem célja a munkavállalói jogok csorbítása. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke erre úgy reagált: a felmerült problémákat nem a sztrájktörvény módosításával kellene megoldani. A legnagyobb gond szerinte nem a törvényi szabályozással, hanem a sztrájk gyakorlásának kultúrájával van.

A BKV-sok harcának támogatását kifejezve a Vasúti Dolgozók Szakszervezete tegnap hajnali 4 és reggel 8 óra között szolidaritási sztrájkot tartott. Az akció inkább gesztusértékűnek volt minősíthető, a vasúti közlekedésben alig volt érezhető: a menetrend szerint közlekedő 700 járatból mindössze 35 maradt ki, főleg a fővárosi agglomerációban.

Kocsis: Ellentételezni kell az utasokat

A BKV vezérigazgatója szerint ellentételezni kell azokat a bérlettel rendelkező utasokat, akik a sztrájk idején nem kapják meg a számukra szükséges szolgáltatásokat. Kocsis István, az ombudsman nem sokkal korábban kiadott közleményére reagálva úgy fogalmazott: amikor valaki bérletet vásárol, lényegében szerződést köt a BKV-val. Ezért ő úgy gondolja, ha nem tudja a cég a szolgáltatást biztosítani, akkor ellentételezéssel tartoznak azoknak, akik ettől elestek. Szakembereinek már kiadta a feladatot, hogy vizsgálják meg a kérdést annak érdekében, hogy a BKV tisztességesen járjon el. Elképzelhetőnek mondta, hogy a bérletek érvényességét hosszabbítják meg.