'Az utas joga, hogy közlekedjen'
– Zokogva telefonált tegnap délután a lányom, hogy több mint fél órája áll a Margit híd budai oldalán a villamosmegállóban. Keze-lába összefagyott, és senki nem tudja megmondani neki, hogyan juthat haza. Sztrájkolnak a BKV-s járművezetők, ehhez joguk van. De mihez van joga a konfl iktusban vétlen utasnak?
– A sztrájk arra kényszeríti a szolgáltatás lehetséges igénybevevőit, hogy a maguk eszközeivel oldják meg annak pótlását. Természetesen ebben segíthet nekik a szolgáltatást nyújtó cég – azzal például, hogy tájékoztat a közlekedő járatokról – vagy annak felügyelő szerve, már ha van ilyen. Ez kétségtelenül nehéz helyzet, hiszen a fogyasztók ahhoz szoktak hozzá, hogy a szolgáltatás rendelkezésre áll, tehát a hétköznapi rutinok ilyenkor nem működnek. Tekintettel arra, hogy a közlekedésnek nem a BKV által nyújtott szolgáltatások igénybevétele az egyetlen módja, az utasnak változatlanul joga, hogy közlekedjen.
– Ez azért így elég cinikusanhangzik.
– Meglehet, de akkor is ígyvan. A kérdésnek a jogi oldala, jelesül az, hogy milyen feltételek mellett illeti meg kártérítés a fogyasztót, meglehetősen bonyolult, gyanítom, a jogászok sincsenek egységes állásponton.
– Szakértők szerint a sztrájktörvény nagy hiányossága, hogy nem definiálja magát a sztrájkot.
– A sztrájk kollektív munkabeszüntetés, amely a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik védelmére illeti meg.
– Szabó Máté ombudsman vizsgálattal tárta fel, hogy nem harmonizálták a sztrájktörvényt a munka törvénykönyvével, nem szabályozott az állampolgárok tájékoztatása, és továbbra sincs megoldás a közszolgáltató és a szakszervezetek egyik legjelentősebb érdekellentétére, az elégséges szolgáltatás mértékének megállapítására. Hogyan oldható fel ez a probléma?
– A munkáltatónak, akinéla sztrájk folyik, elemi érdeke, hogy a fogyasztókat, akik az ő piacát alkotják, tájékoztassa, miként nyújtja a szolgáltatásait. Ha ezt nem teszi meg, nem jár el a jó gazda gondosságával. Az elégséges szolgáltatásban való megállapodás hiánya tárgyalástaktikai hiba: nem szabadna összekeverni az érdekvitát, ami miatt sztrájk van, az elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalással, ami sokkal inkább technikai kérdés. Jellemző módon az egészségügyben és a villamosenergia-iparban ezek a megállapodások rendre megszületnek sztrájkhelyzetben, a közlekedésben pedig az utóbbi időben sokszor nem, holott a munka és a sztrájk szervezése szempontjából is sokkal kiegyensúlyozottabb helyzetet teremthetnének ezzel a felek. Ha az ilyen jellegű érdekek nem működnek és nem a megfelelő magatartás felé terelik a szereplőket, természetesen lehet jogszabályokkal operálni, azonban a munka világára vonatkozó szabályozást általában a szociális partnerekkel folytatott konzultáció alapján szokta a kormány a parlament elé terjeszteni.
– A BKV szakszervezetei mostazért sztrájkolnak, mert január 1-jétől nincs a cégnél kollektív szerződés, a menedzsment és az érdekvédők hosszú hetek óta nem tudnak megállapodni. Kinek van itt igaza?
– Egy érdekvitában nem lehet feltenni ezt a kérdést. Általában, ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, kinek van igaza egy kérdésben, rendelkeznünk kellene egy objektív mércével, amihez a valóságot hasonlítjuk. Ilyen mércével nem rendelkezünk.
– Elkerülhető lett volna a sztrájk?
– Az emberi cselekvésekmindig döntések eredményei, még akkor is, ha adott esetben valaki nincs is tudatában annak, hogy épp dönt valamiről. Vagyis ebben az értelemben mindig elkerülhető a sztrájk. Egyébként is, azt hiszem, sok múlik azon, hogy a feleket a dönté seikben milyen motívumok, attitűdök, emlékek vagy érzelmek befolyásolják.
– Elkövetett sztrájktörést aBKV vezetése, amikor „idegen sofőrök” kivitték a garázsból a buszokat?
– A magyar jog nem ismeria sztrájktörés fogalmát.
