Kiesés nincs, nehézség több is
„Már igencsak rutinosan kezeljük az ilyen helyzeteket”, mondja Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője. Nem csoda: a közelmúltban épp az ő kézbesítőik sztrájkoltak, igaz a bíróság szerint – legalábbis ezt tartalmazza az elsőfokú, nem jogerős döntés –, jogszerűtlenül. (A posta elbocsátotta őket.) A postát közvetve érinti a gördülőnek hívott, de a vonatokhoz hasonló „pontossággal” érkező vasutassztrájkok sora is, úgyhogy a szóvivő megállapítása helytálló. „Rutinjuknak” köszönhetően tegnap minden munkatárs időben meg tudta kezdeni a munkát. A munkabeszüntetés idején a dolgozók csoportokba szerveződve, saját gépjárműveiken jutottak el munkahelyükre – ennek költségeit a posta megtéríti. Emellett a vállalat saját buszaival is segítette a dolgozókat, és „járatokat” indított értük.
Az OTP Bank csaknem száz budapesti fiókjában sem okozott gondot a BKV munkabeszüntetése, a hitelintézet szintén megszervezte alkalmazottainak közlekedését – tájékoztatta a pénzintézet az MTI-t. Az érintettek a bank járműveivel, saját autóikkal, illetve taxival juthattak el a fiókokba, a központokba.
A Magyar Villamos Műveknél (MVM) is megoldották, hogy az áramellátás biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen dolgozók eljussanak munkahelyükre – nyilatkozta lapunknak Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs vezetője. A szóvivő közlése szerint a munkavállalók taxival és a cégcsoport járműveivel mentek munkahelyükre. (Számos más cég is előre gondoskodott taxikról: így nem is csoda, hogy tegnap reggelre már hétfő délután sem lehetett könnyen megrendelést fölvenni.)
Visszatérve az MVM-re: három olyan kiemelt terület van, amelynek minden körülmények között zavartalanul kell működnie. Ezek: a nukleárisenergia-termelés, a villamosenergia-rendszer irányítása és a kereskedelmi tevékenység.
A kiskereskedelmi egységek vezetői a sztrájk hírére még hétfőn megszervezték a dolgozók munkahelyre való eljutását – állították a lapunknak válaszolók. A Sparnál, ahol kellett, átszervezték a műszakokat (a közelebb lakók kerültek a délelőtti beosztásba), illetve az agglomerációban lévő logisztikai központ munkatársait különbuszokkal szállították a helyszínre – tudtuk meg Laber Zsuzsa szóvivőtől. Hackl Mónika, a Tesco szóvivője elmondta: náluk emellett Tesco-buszok is szállították a dolgozókat, illetve ahol kellett, taxicsekket is adtak. Mindkét láncnál alkalmazták azt a módszert is, hogy az autóval rendelkező dolgozók a közelükben lakókat is elvitték – igaz, arra már nem kaptunk határozott választ, hogy ilyen helyzetben vajon ki fizeti a dolgozó többletbenzin-költségét.
A sztrájk azért jelentősen befolyásolja a kereskedők forgalmát. A CBA szóvivője, Fodor Attila elmondta: azokban a központi üzletekben, ahová a vásárlók nagy része tömegközlekedéssel jut el, 20-30 százalékos forgalomcsökkenést észleltek. Ezzel ellentétben a Tescónál határozottan jó forgalomról számoltak be, miután a hipermarketek vásárlóinak jó része autóval érkezik, illetve sokan a sztrájk hírére ma vehették ki a szabadnapjukat, így – vélekedtek a cégnél – volt idejük vásárolni.
Vajon hatással van-e egy-egy ilyen sztrájknap a hazai össztermékre (GDP)? Nos, ez gyakorlatilag megválaszolhatatlan kérdés. A KSH-nál lapunknak azt mondták, hogy egy ilyen becsléshez rengeteg olyan tényezőt kellene figyelembe venni, amit igen nehéz számszerűsíteni. A negyedéves jelentésekben a naptárhatástól megtisztított GDP-adatokat közlik, ám ahhoz, hogy egy munkabeszüntetésnek mekkora hatása volt erre, végig kellene venni, hogy ki és mennyi időre jutott be a munkahelyére vagy esetleg szabadságot vett-e ki erre az időszakra. A statisztikai hivatal szakértője szerint azonban a sztrájknak nem lehet különösebb hatása a GDP-re. Arra nem kaptunk választ, hogy ez egy esetlegesen többnapos sztrájkra vonatkozóan is igaz-e.
Ugyanakkor lapunk becslése szerint napi hétmilliárd forintos kárt okozhat a BKV-s dolgozók sztrájkja. Az idei hazai GDP becslések szerint 26 ezer milliárd forint körül lehet, amelyből Budapest 35-40 százalékkal részesedhet. Ez azt jelenti, hogy a főváros naponta 28,5 milliárd forintot tesz hozzá a GDP-hez. A BKV 2008 tavaszi sztrájkja után a Szonda Ipsos felmérést készített arról, hogy mennyi embert érintett a munkabeszüntetés: akkor minden negyedik dolgozó nem tudott eljutni a munkahelyére, vagyis ennyien estek ki a termelésből, szolgáltatásból. Ha most is ezzel az aránnyal számolunk, akkor a Budapest által naponta megtermelt GDP negyedének, vagyis valamivel több mint hétmilliárd forintnak mondhatunk búcsút a sztrájk miatt.
