– Csókolom, Ilonka néni!Meg tetszik még ismerni?

– Hogyne ismernélek meg,lányom! – felelte a pedagógus, majd végigmérte egykori diákját, és meglepő javaslattal állt elő: – Ne itt diskuráljunk, mit szólnál, ha inkább újra családlátogatást tartanék?

A megbeszélt időben érkezett Ilonka néni. Egy szatyor narancsot nyújtott át egykori diákjának, aki büszkén bemutatta férjének:

– Ő Ilonka néni, a legeslegjobb osztályfőnök, aki húsz év múltán sem feledkezett meg rólam!

– Mesélj inkább magadról,lányom – hárította el a bókot Ilonka néni, és elhelyezkedett a kanapén. Figyelmesen hallgatta tanítványa elmúlt húsz évének történetét, olykor bólintott, máskor elmosolyodott. Arra viszont ügyelt, nehogy bármit is eláruljon magáról. Jó óra is eltelt már, mire elérkezettnek látta az időt arra, hogy saját életéről is ejtsen néhány szót.

Halkan, sóhajtva árulta el: már visszavonult a tanítástól, de olyan kevés a nyugdíja, hogy állást kellett keresnie. Egykori diákja együttérzéssel érdeklődött új munkája iránt.

Ilonka néni, mintha csak erre a kérdésre várt volna, hirtelen átalakult. Kihúzta magát, szeme felcsillant, s nyoma sem volt már a halk szavú, szerény, visszahúzódó nyugalmazott pedagógusnak:

– Egy dinamikusan fejlődőcégnél vagyok területi képviselő. Társaságunk forgalma havonta majd húsz százalékkal bővül, a brand napról napra ismertebb, gyártókapacitásaink alig győznek a megrendeléseknek eleget tenni, termékeink kelendők – hadarta rámenősen, majd az évtizedeken át kisdiákok dolgozatait rejtő táskájából elegáns mappát, minőségi prospektust húzott elő.

– Tudtad, hogy Magyarországon vezető halálozási ok a daganatos megbetegedés? Rákban hal meg minden harmadiknegyedik magyar ember. Pedig ez a betegség megelőzhető.

Ilonka néni felcsapta a katalógust, s egy lekváros bödön fényképére bökve osztotta meg volt tanítványával a titkot: ez az a szer, ami megmenti az embereket, és gazdaggá tesz téged!

Csodás gyógyulásról, a tengerentúlról visszatérő zseniális professzorról, kiskanálnyi, cseppbe sűrített életelixírről, vitaminbombáról, elektronokról, profitról, jutalékról esett szó a következő negyven percben.

S végül persze arról: bárki részese lehet a gyógyítás meg a gazdagodás csodájának, aki megvásárol egy kartonnyit a szerből, és a tagdíj befizetésével kapcsolódik a jutalékért vevőket toborzó értékesítői hálózathoz.

Az egykori diák udvariasan bólogatott, ígérte, megbeszéli férjével a hallottakat, s talán vesznek is majd néhány üveggel a szerből. Ilonka néni várt még néhány percet, rendezgette papírjait, aztán, amikor belátta, hogy többre egyelőre nem számíthat, felpattant. Búcsúzóul elegáns névjegykártyát nyújtott át, majd kimért léptekkel elindult.

Percekig visszhangzott léptei nek koppanása a lépcsőházban.