Most nagyon úgy tűnik, hogy az elkövetkező években továbbra is sima középszintű érettségivel lehet majd bejutni a legtöbb felsőoktatási intézménybe. Az eredeti szocialista szándék, miszerint 2012-től legyen kötelező minden felvételiző számára legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tenni, már a parlamenti vita során elbukott. A „kegyelemdöfés” hazai pályáról érkezett: az Országygyűlés tavaly decemberben végül Arató Gergelynek, az oktatási tárca MSZP-s államtitkárának az utolsó pillanatban beadott módosító indítványát szavazta meg. Eszerint általános előírás nem lesz, de a jelenlegi szakcsoportonkénti együttdöntési kötelezettség helyett 2012-től az egyetemek és a főiskolák egyesével dönthetnének arról, hogy – a kormány által meghatározott tárgyak közül választva – kérnek-e emelt szintű vizsgát a hozzájuk jelentkezőktől, vagy sem.

A felvételi követelményekről azonban két évvel az aktuális eljárás előtt tájékoztatni kell a diákokat, így a felsőoktatási intézményeknek az idén március 31-ig kellene nyilatkozniuk elvárásaikról. Csakhogy eme passzus abban az oktatási törvénycsomagban volt, amelyet hétfőn Sólyom László államfő az AB-nek küldött, előzetes normakontrollt kérve. Az államfő ugyan nem az érettségi-felvételire, hanem a közoktatási intézmények vezetőinek kinevezésére vonatkozó passzusokat kifogásolta, miután azonban az egész törvényt nem írta alá, a döntésig nem lép életbe az érettségi-felvételire vonatkozó rész sem.

Hogy döntés mikor születik, nem lehet tudni. Wéber Ferenc, az államfő sajtófőnöke elmondta: az alkotmánybíráknak soron kívül kell elbírálniuk a köztársasági elnök normakontroll-kérelmét, ám határidő nem köti őket. Az eddigi gyakorlatban volt példa pár héten belül meghozott döntésre, de volt, hogy egy évet is várni kellett a határozatra. Manherz Károly, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára szerint, ha március 31-ig nem születik meg a döntés, 2012-től biztosan nem lép életbe az új érettségi-felvételi szabályozás. Mint ahogyan akkor sem, ha alkotmányellenesnek ítélik a kifogásolt passzusokat. A kampányig ugyanis már csak két parlamenti ülésnap lesz, és nem valószínű, hogy épp a felvételivel kapcsolatos törvényekkel foglalkoznak majd.

Manherz Károly rámutatott: az egyetemek és a főiskolák ugyanakkor ebben az esetben is döntési helyzetben lesznek, március végéig még az egyes szakcsoportok előírhatják 2012-től az emelt szintű érettségit. Megjegyezte: ehhez szükség volna az intézmények összefogására.

A felsőoktatási intézmények azonban nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a felvételi követelmények meghatározásakor arra is tekintettel kell lenniük, hogy a diákok hajlandók-e teljesíteni azokat, vagy inkább egy könnyebben elérhető helyet keresnek. Ha ugyanis kevesebb a hallgató, kevesebb az állami támogatás. A szakcsoportonkénti megállapodás nehéz, mivel egy-egy szakot tucatnyi intézményben is oktatnak, és mindig akad legalább egy vétó. Így csak a nyelvszakokon és az idén először az orvosi képzésekben kötelező az emelt szintű érettségi.

Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke érdeklődésünkre azt mondta: arra kéri majd az intézményvezetőket, a minőségi szempontokat szem előtt tartva foglaljanak ismét állást arról, hogy az egyes szakcsoportokban megkövetelik-e az emelt szintet. Ha ugyanis minden marad a régiben, tovább romlik a felsőoktatás színvonala. Megjegyezte: sajnálja, hogy nem volt meg a politikai bátorság az emelt szintű érettségi általános előírásához, a fő probléma azonban a normatív finanszírozás. – Ha nem a hallgatói létszámhoz kötnék az állami támogatást, és nem kellene emiatt minél több hallgatót fölvenni, azonnal emelt szintű érettségit írna elő a legtöbb felsőoktatási intézmény. Ha például a felvételi ponthatárokat is figyelembe vennék az állami támogatások elosztásakor, előtérbe kerülhetnének a minőségi képzések – véli a Szegedi Tudományegyetem rektora. – Azt is be kellene látni, hogy a kétszintű érettségi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A középszintű érettségi követelményei alacsonyak, a matematikadolgozatot például a középiskola elvégzése nélkül is jól meg lehet írni, emelt szinten pedig csupán néhány ezer diák vizsgázik – fogalmazott Szabó Gábor, aki szerint emiatt inkább ismét be kellene vezetni az egyszintű érettségit, és vissza kellene adni a felvételiztetés jogát az egyetemeknek.

A kétszintű érettségi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket