– Amit Pongó Béla csinál, azvalójában zsarolás – állítja Mohácsi Györgyné, az 1100 lelkes Kajászó másfél éve hivatalban lévő polgármestere. – Viszszaél azzal a helyzettel, hogy most akár egyetlen képviselő is képes megbénítani az önkormányzatot, és így sakkban tarthatja az egész falut.

– Én csupán az elveimhezragaszkodom akkor, amikor bizonyos előterjesztések megtárgyalásához nem adom a nevem, továbbá elfogadhatatlannak tartom, hogy általam fontosnak tartott ügyek napirendre sem kerülhetnek – mondja erre Pongó Béla.

A jelenlegi helyzet megértéséhez legalább négy-öt évre kell visszatekinteni. A falu elmúlt fél évtizede nem épp sikertörténet: ebben időszakban a felére csökkent a költségvetés, bezárt az iskola, megszűnt az önálló jegyzőség, nem épült meg egy magánberuházásban tervezett 52 házas lakópark, s a község szinte a teljes ingatlanvagyonát felélte.

– Az előző ciklus végén afalu olyan fejlesztésekbe kezdett, amelyekre nem volt fedezete – mondja Mojzer Szilárd, aki 2006 óta képviselő. – Az egészségház, a művelődési ház és a ravatalozó felújítása, egy új sportöltöző és tornaszoba kialakítása százmillió forintba került, amit az előző testület hitelből valósított meg. Amikor aztán elfogytak az eladható ingatlanok, kiderült, hogy csődközeli helyzetbe került a falu.

Időközben átalakult a település vezetése: a 2006-os választásokon a korábbi polgármester és három bizalmasa mellé bekerült négy új képviselő, akik új irányt szerettek volna szabni a község fejlődésének. A kialakult patthelyzetet jelezte, hogy a polgármesterrel együtt nyolctagú testületben hónapokig nem sikerült alpolgármestert választani. Végül az „ellenzék” soraiból az egyik képviselő kapta meg e posztot, válaszul a polgármester három híve lemondott. Ekkor kezdődött meg az országban is egyedülállónak számító kajászói „képviselőhullás.”

Elvileg egy képviselő távozása nem okozhatna problémát, hiszen a helyére azonnal beülhet az, aki az előző választásokon a listás szavazáson a sorban következő legtöbb voksot kapta. Kajászón 2006-ban 15-en szálltak harcba a testületi tagságért, vagyis nyolcan álltak készen a beugrásra.

– Arra azonban senki nemszámított, hogy alig három év alatt mindenki elfogy e listáról – mondja Mojzer Szilárd.

– Volt, aki eleve nem vállaltael a feladatot, akadt, aki elfoglaltságára hivatkozva utasította el a képviselőséget, mások néhány ülés után jelezték, hogy meggondolták magukat. Személyes konfliktusok is szerepet játszottak abban, hogy a 15 egykori képviselő-jelöltből mára csak négyen maradtunk. Menet közben távozott a korábbi polgármester is, aki 2007 tavaszán elsősorban azért állt fel a székéből, mert nem kívánt együtt dolgozni a testületbe akkor bekerülő Pongó Bélával. Az időközi polgármesterválasztáson győztes Mohácsi Györgyné szerint az is szerepet játszott a képviselők lemorzsolódásában, hogy időközben nyilvánvalóvá vált: drasztikus lépésekre van szükség a csőd elkerülése érdekében.

– Tavaly saját kérésünkreadósságrendezési eljárás indult az önkormányzat ellen – mondja. – Akkor az adósságállományunk elérte a 160 millió forintot. Az elmúlt két évben a kijelölt pénzügyi gondnok útmutatásai alapján váltságköltségvetést kellett készítenünk. A bajokat tetézi, hogy az önkormányzat hónapok óta működésképtelen. Utoljára tavaly volt teljes a létszám, azóta három képviselő távozott a testületből – az utolsó közülük három hónapja. A határozatképességhez a polgármesterrel együtt öt fő szükséges, de az üléseken rendre csak négyen jelennek meg. Pongó Béla általában el sem megy, ha mégis, akkor nem szavazza meg a napirendet, vagy az ülés közepén feláll, és távozik.

– Nem öncélú dologról vanszó – szögezi le Pongó Béla.

– Egyszerűen csak így tudomkifejezni a tiltakozásomat két fontos témában: egyrészt nem vagyok hajlandó asszisztálni egy korábbi utcanév-változtatás tervezett hatályon kívül helyezéséhez, másrészt a jelenlegi alpolgármestert méltatlannak tartom a poszt betöltésére. Amíg nincs elmozdulás, kénytelen vagyok a távolmaradásommal tüntetni.

– Csakhogy ezzel a módszerrel nem lehet ráerőltetni egy kisebbségi véleményt a falura, márpedig a testület többsége mindkét témában más állásponton van, mint Pongó Béla – mondja Mohácsi Györgyné, aki attól tart, hogy számos fontos kérdésben, így például a falu jövő évi költségvetésében nem tudnak időben döntést hozni a sorozatos határozatképtelenség miatt.

A patthelyzetből két irányba lehetne kitörni. Kajászón egyik út sem tűnik járhatónak: a testület önfeloszlatásáról szavazni sem lehet, hiszen nincsenek testületi ülések, Mohácsi Györgyné pedig nem kíván önként távozni a polgármesteri székből, mondván, egy ilyen lépés a település jelenlegi helyzetében még a mostaninál is nagyobb káoszhoz vezetne. Így hamarosan kiküldi a következő testületi ülésre szóló meghívókat.

Három év alatt mindenki „elfogyott” a listáról, így nem maradt több beugrásra kész képviselő