Sólyom az Alkotmánybírósághoz küldte a közoktatási törvényt
„A helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények esetében a képviselőtestület önállósága és döntési szabadsága az intézményvezető kinevezése esetében (…) a jelenlegi előíráshoz képest nagymértékben csökkenne”
– érvel Sólyom. Igaz, hogy az elfogadott törvény szerint két sikertelen pályázati forduló után az önkormányzat már a pedagógusok megkérdezése nélkül dönthetne. Ám ezzel Sólyom szerint a nevelőtestületnek „egyfajta korlátozott vétójoga” lenne, amit ugyancsak elfogadhatatlannak tart.
– Nem biztos, hogy ezúttal az államfőnek igaza van – jelentette ki Kolláth György alkotmányjogász. A közoktatási törvény ugyanis általában az iskolafenntartóról beszél, és az lehet alapítvány vagy egyház is. Vagyis: a törvény általános intézményfenntartói hatásköröket szabályoz, és emiatt súlytalan érv, hogy az óvodákat és az iskolákat főként a helyhatóságok működtetik.
Az AB az önkormányzati alapjogok tekintetében meglehetősen konzervatív gyakorlatot folytat, és igen szűk körre korlátozta a csak kétharmados törvényben szabályozható hatásköröket. Kolláth ezért úgy véli, nincs szükség minősített többségre, ha csupán az intézményvezetők kinevezésének szabályait pontosítják, mert ez nem érint alapvető önkormányzati jogokat.
Tény ugyanakkor, hogy a törvénymódosítást jegyző 23 MSZPs képviselő maga is úgy vélte: az önkormányzati törvényben kellene utalni rá, hogy az intézmények vezetőinek kinevezését a tantestület meghatározott mértékű támogatásához köthetik. Ezt a parlament kétharmados többség hiányában elutasította. Kolláth szerint ettől viszont a közoktatási törvény elfogadott módosítása még nem feltétlenül alkotmánysértő.
Az államfőhöz fordul a Jobbik, mert diszkriminációnak tartják a kormányfő kijelentését, amely szerint a választások előtt a demokratikus pártok beletekinthetnek az ország pénzügyi helyzetébe, de a Jobbik nem, mert Bajnai Gordon őket nem tartja demokratikus erőnek. Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke szerint a választások tisztasága, beleértve a pártok egyenlő feltételeinek biztosítását, a demokrácia követelményeihez tartozik, és ezért az államfőtől azt várják, foglaljon állást az ügyben. Balczó közölte: a Jobbik a törvényes keretek betartásával működő demokratikus párt. A tavalyi EP-választásokon kapott közel 430 ezer szavazat is egyértelműen legitimálja a pártot. (MTI)
