„Lehetetlen, hogy újévkor ne az újrakezdésről beszéljünk. Hiszen karácsony, újév, vízkereszt ugyanannak az ünnepkörnek a tagjai. S ezek az ünnepek a megújulás örömét adják nekünk. Ezek azok a napok, amikor megújul a világ. A Nap pályája ismét győzedelmesen emelkedni kezd. Hiába van tél, a tavasz közeledtének jegyébe fordult már minden. A kozmosz nagy változásai azonban nélkülünk csak körben forognak. Az ember életének viszont célja van; a mi időnk nem forog körbe. A megújulást, az újrakezdést mi mindnyájan életünk és történelmünk egyenesére írjuk.” E mondatokkal kezdte tegnap, újévköszöntő beszédét Sólyom László köztársasági elnök, hozzátéve: Magyarország is nagyon megérett már a megújulásra. S mivel 2010 választási év lesz – az új esztendő alkalmat kínál a politikában és a közügyekben is az újrakezdésre.

Az államfő beszédének e pontján az újrakezdés „reményét” a politikán túli életre is kiterjesztette, hitet téve ugyanakkor a politika szükségessége mellett – ez utóbbival reagálva arra, hogy a közvélemény­kutatások szerint az emberek elfordultak a döntéshozóktól.

„A változás szükségét mindenki érzi – és sok politikus is tudja, hogy mit akarnak az emberek. Ezért aztán a megújulás, az új irány, az új kiegyezés, az újjáépítés és így tovább, gyakran hallott jelszó lett. Az ünnep magasából azonban a megújulásnak egy ennél teljesebb képe látszik.

A politika része, sőt szükséges alkotórésze az újrakezdésnek. De csalódni fog, aki az újat, s az ahhoz képzelt jót csakis kí­vülről, a politikától várja. A kilencvenes évek elején sokan képzelték, hogy a rendszerváltás önmagában meghozza a nyugati életszínvonalat – s keserves kiábrándulás lett a vége. A választás nagy esély – ám csupán a kezdet. Hiszen a lényege a változtatás lehetősége, ezért is nyújt reményt. Hogy a remények beteljesednek­e, a folytatáskor válik majd el. De ehhez mindenkinek hozzá kell járulnia a maga területén, legyen az munkahely, család, vagy a közélet” – mondta Sólyom László. Az államfő felidézte négy évvel ezelőtti újévi beszédét – a 2006­os választási évben mondottat –, amelyben úgy fogalmazott, hogy „a felelős ember ad magára, alaposan megvizsgálja az ígéretek és ígérgetők hitelességét. És persze mérlegeli azt is, milyen teljesítményt nyújtottak, hová juttatták az országot azok, akik korábban már kormányoztak, és akik nem, azoknak van­e fedezetük, képességük a jelszavak valóra váltására.” Most úgy látja, az emberek már tisztában vannak a saját erejükkel, és döntésük súlyával: „Azt hiszem, mára sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Megéreztük, hogy választási döntésünknek súlya van. Olyan következményekkel jár, amelyek bizony nemcsak a négyéves ciklusra, de annál is tovább érnek.

Megtapasztalhattuk saját erőnket, a választópolgárok erejét. Csak az utóbbi években is minden országos szavazás – a népszavazás, az európai parlamenti választások – jelentős politikai változásokat indítottak el.” A köztársasági elnök leszögezte: az új kormány vezette állam feladatai vi­lágosak: a közbiztonság, a törvényes rend garantálása; a gazdaság olyan szabályozása, hogy biztonságosan fejlődjön és adjon munkát, a szegénység enyhítése, az ország tekintélyének helyreállítása a világban.

Ugyanakkor – tette hozzá – van az életnek számos olyan területe, amelyhez az állam megteremtheti a működési kereteket, a tiszta rendszereket, de azokat valódi tartalommal csak az emberek tölthetik meg. Ezek egyik legfőbbikeként említette a korrupció visszaszorítását. „Korrupcióban fuldoklik ma az ország. Ez teszi tönkre a gazdaságban a tisztességes versenyt, az intézményekben a tisztességes működést. Joggal háborítanak fel mindenkit a százmilliós és milliárdos kifizetések – de a mindennapok kis korrupciója, a visszacsorgatott megbízási százalékok, a hatósági engedélyért adott és kapott pénzek is méregként hatnak. S a korrupcióhoz legalább ketten kellenek. Megszüntetéséhez az állam legszigorúbb fellépése mellett az kell, hogy a korruptság szégyenét az emberek többsége le akarja vetni. S tudom, hogy mindenki megkönnyebbülne. Hiszen az emberek többsége tisztességesen szeretne élni. Az kell, hogy tisztesség és siker ne válhasson el egymástól” – mondta a köztársasági elnök.

Emlékezetes, hogy az állam­fő 2008 novemberében „Bölcsek Tanácsa” néven alapított egy testületet. Ennek egyik célja éppen az volt, hogy ajánlásokat dolgozzon ki a korrupció visszaszorítására. A testület tagjai között található Lámfalussy Sándor nemzetközileg elismert közgazdász, egyetemi tanár és bankár, Eva Joly, aki Franciaországban dolgozott vizsgálóbíróként, és számos nagy korrupciós ügyet leplezett le. Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora, több oktatással foglalkozó itthoni és európai uniós testület tagja, valamint Fodor István mérnök, számos hazai és európai kutatási, illetve üzleti tanács vezetője, az Ericsson Magyarország egykori vezérigazgatója, majd elnöke. A testület ajánlásait könyvben teszik majd közzé, még ebben a hónapban. Várható volt tehát, hogy az államfő kitér a Bölcsek Tanácsa másik témakörére, az oktatásra. Az elnök ugyanis már számos alkalommal kifejtette, hogy az oktatás az első számú terepe az esélyegyenlőtlenségek leküzdésének.

E ponton állt ki a családok mellett is, immár nem először: számos alkalommal – például egy korábbi újévi beszédében is – említette pozitív civil kezdeményezésként a Nagycsaládosok Országos Szövetségét. Ezúttal konkrét példa helyett az újrakezdés alappilléreként hangsúlyozta a családok és az oktatás szerepének fontosságát: „Karácsonykor a gyermek születése tölt el bennünket reménnyel. De a mi gyermekeinknek is meg kell születniük. Követelhetünk az államtól családbarát politikát, ám ehhez legelőször is családok kellenek, összetartó, gyermekeket nevelő, szerető légkörű családok. Továbbá a családok és az iskolák együttműködése. Az iskolaügy, amely nemzetünk jövőjének kulcsa, csakis akkor tud megújulni, ha az iskolák és tanárok támogatása nemzeti üggyé válik. Ha mind azon vagyunk, hogy az iskola olyan közösségként működjön, amely biztos értékekre, tisztességre nevel, s minden gyereket a maga legjobb képességei szerint, önbizalmat adva készít fel egy megelégedett és értelmes életre.”

Sólyom László beszédében hitet tett a magyar nemzet mellett, ezt szintén a megújulás alapjaként említve: „A gyermekekben nemzetünk jövőjét látjuk. A magyar nemzetért a magyar állam is felelős, de leginkább a nemzet tagjai. Hiszen a nemzet lényege a közös vágy, közös elhatározás és akarat arra, hogy együtt kívánjuk folytatni gazdag örökségünket. Ez az örökség – a magyar nyelv, a magyar kultúra, történelmünk és magyarságtudatunk – közös kincse minden magyarnak határoktól és állampolgárságtól függetlenül. S a szükséges megújulás alapja itt nem más, mint közösségünk átérzése, a magyar nemzet egészének szeretete.”

Az államfő végezetül ismét visszatért a politika szükségességére, illetve arra, hogy miként békíthető a magyar társadalom a politikával, még konkrétabban: miként érhető el a társadalmi megbékélés. Úgy fogalmazott: „Az új helyzetben új hangvételű kormányzásra, s új típusú ellenzékiségre van szükség. Magyarország békességét csak új alapokon lehet elérni és megteremteni. Erre várunk.”

Sólyom László elnöki ciklusának utolsó újévi nyilatkozatát e mostani hangvételének ismeretében nem, de az előző újévi beszédeihez képest emelkedetten zárta: míg korábban jobbára boldog új esztendőt kívánt (kivétel ez alól a 2009­es esztendő, amikor beszédének utolsó mondata az volt, hogy „a tisztesség hosszú távon megéri”), ezúttal mondandóját a Himnusz első sorával fejezte be: Isten áldd meg a magyart!

Orbán Viktor szerint Magyarországnak teljes megújulásra lesz szüksége 2010-ben; a Fidesz elnöke ezt a honlapjára felkerült újévi köszöntőjében mondta. A videoüzenetben Orbán Viktor úgy fogalmaz: az új év mindig magával hozza az új kezdet lehetőségét is. Véleménye szerint Magyarországnak sok mindenben változnia kell, teljes megújulásra lesz szükség a 2010-es évben. „Ha képesek vagyunk ezt belátni, akkor változtathatunk mindazokon a hibákon, amelyek az elmúlt nyolc évben megkeserítették a magyarok életét”, hangsúlyozta. Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje pedig az RTL Híradónak úgy nyilatkozott: a politikai élet szereplőinek meg kell tanulniuk együttműködni, s abbahagyni az „acsarkodást”. Ugyanakkor megtalálni azokat a „nemzeti minimumokat”, amelyekben szükséges megegyezni.

Sólyom László beszédét december 30-án rögzítette a Magyar Televízió stábja