2010-2014: Két nagyvárosnyi szegény lett Magyarországon

Ez lett a hatása a szociális kiadások csökkentésének; a Policy Agenda elemzésben vonta meg a ciklus mérlegét.
A válság mély nyomokat hagyott a magyar gazdaságon és a társadalmon. Ennek hatása a mai napig tart, az elszegényedés pedig gyorsuló ütemben növekszik - többek között ezt állapította meg a Policy Agenda az OECD és az Európai Uniós statisztikai intézetének (EUROSTAT) adatai alapján.

A négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) és Szlovénia gazdasági teljesítményét összehasonlítva a válság kezdete óta Magyarország szenvedte el a legnagyobb zuhanást az elemzés szerint. Euróban átszámolva a GDP értékét Szlovákia 12 százalékos, Lengyelország 7 százalékos növekedést produkált. Ezzel szemben Magyarország 7,1 százalékot veszített a GDP értékéből.

Magyarország esetében a szociális kiadások csökkentésének meglett a hatása. Az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 2013-ban 3 millió 285 ezer ember volt, aki szegény, vagy a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak. Ez a válság óta 17 százalékos növekedést jelent, és azt, hogy a magyar társadalomnak immár egyharmada olyan anyagi helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz visszajönni önerőből. A gazdasági visszaesés ellenére Csehországban a 2012-es adatok alapján 0,9 százalékkal nőtt azok száma, akiket a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak, és Szlovénia a jelentős gazdasági teljesítménycsökkenés ellenére is „megúszta" egy 8,6 százalékos növekedéssel ebben a szegmensben.

Magyarország esetében csak ebben a kormányzati ciklusban átlagosan 90 ezer fővel nőtt évente az elszegényedők aránya, amely azt jelenti, hogy a négy év végére egy Debrecen és Miskolc lakosságának megfelelő népesség került nagyon nehéz helyzetbe.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.