Bár már hónapok óta van lehetőség arra, hogy az önkormányzatok – elővásárlási jogukkal élve – megvegyék a bedőlt hitelek miatt árverezésre ítélt ingatlanokat, majd azokat bérbe adják a korábbi tulajdonosnak, ezt a módszert sok helyen nem tartják követendőnek. Egyfelől azért, mert így több tízmillió forintból is csupán néhány családot menthetnek meg a hajléktalanságtól, másfelől hasznosabbnak találják, ha a végleges eladósodás megelőzésében segíthetnének az érintetteknek.

Zalaegerszegen havi 30 ezer forint hitelt adnak azoknak, akiknek gondot okoz a törlesztés

Így vélekedtek Zalaegerszegen is, ahol januártól kamatmentes hitelt nyújt az önkormányzat azoknak, akik a válság következményei miatt nem tudják törleszteni a lakásukra felvett hitelt. Ötvenmillió forintot különített el erre a célra a város: csaknem hetven család, két évig legfeljebb havi harmincezer forintot, összesen maximum 720 ezer forintot kaphat. Ezt az öszszeget a kölcsön lejártával, négy év alatt – havi 15 ezrenként – kell visszafizetniük az érintetteknek.

Sümegi László, a zalaegerszegi önkormányzat szociális bizottságának elnöke szerint ezzel a kölcsönnel azokon segíthetnek, akik bajba kerültek ugyan, de „még nem csaptak össze a fejük felett a hullámok”, s a támogatással átvészelhetik a kritikus hónapokat – van esély a lakásuk, egzisztenciájuk megmentésére. Azt, hogy ki kaphat ilyen kölcsönt, szigorú feltételrendszer szerint döntik el. Feltétel, hogy a kérelmezőnek csak egy, 120 négyzetméternél nem nagyobb lakóingatlana lehet, hitelét még a válság kirobbanása előtt vette fel, s legfeljebb kéthavi törlesztőrészlettel maradt el. A kölcsön odaítélése előtt megvizsgálják, hogy a kérel mező anyagi helyzete – például a fizetése vagy a törlesztőrészlete – valóban a krízis kirobbanása után romlott-e drasztikusan.

Hasonló módszert dolgoztak ki a Hajdú-Bihar megyei Polgárban is. A város képviselő-testülete arról döntött, hogy krízisalapot hoz létre a válság miatt nehéz anyagi helyzetbe került helyi lakosok megsegítésére. A támogatásra azok jogosultak, akik a munkahelyüket a válság kirobbanását követő időszakban, azaz 2008 októbere után veszítették el, s akik számára az esetleges pénzintézeti hiteltartozás visszafizetése veszélyezteti a napi megélhetést.

Tóth József polgármester, szocialista parlamenti képviselő elmondta: a támogatás formája kamatmentes kölcsön, amelynek maximális összege 300 ezer forint. A szociális kölcsön összege egyedülállóak esetében legfeljebb 100 ezer forint, gyermeket nem nevelő házaspárok esetében maximum 200 ezer forint, míg a gyermekes családok megkaphatják a 300 ezer forintot. A kölcsönt tíz hónap alatt, egyenlő havi részletekben kell visszafizetni. A kezdeményezés iránt nagy volt az érdeklődés, a krízisalapra több tucat család jelentkezett. A hatmillió forintos krízisalapból első körben tizennyolc családon segítettek összesen négymillió forinttal, majd a fennmaradó összeget újabb jelentkezők számára ítélték oda.

Míg Zalaegerszegen és Polgárban a kamatmentes kölcsönben látják a megoldást, addig Kaposváron másféle módszert dolgoztak ki. Kéki Zoltán, a somogyi megyeszékhely címzetes főjegyzője azt mondta: bankok adatai alapján felmérést készítettek arról, hogy a válság miatt hány kaposvári családban okozhat nehézséget a lakáshitel törlesztése, és meglepő eredményre jutottak. Kiderült ugyanis, hogy 2008 nyarához képest nem nőtt számottevően a törlesztéssel elmaradók száma.

Emiatt letettek arról, hogy általános programot dolgozzanak ki a bajba került lakáshitelesek számára, ehelyett egyedi elbírálás alapján döntenek arról, kit és milyen mértékben támogatnak. A főjegyzőtől megtudtuk: a nyár óta mindössze két család kérte az önkormányzat segítségét. Nekik egyszeri, nagyobb összegű, vissza nem térítendő rendkívüli támogatást adott a város, egy pénzügyi szakember pedig segített a hitelszerződés módosításában úgy, hogy a futamidő nyújtásával csökkentették a részletek mértékét.

Tudósítóink több településen érdeklődtek a bajba jutott la kástörlesztők megsegítéséről, s kiderült: a legtöbb városban, községben nincs hasonló program. Ez korántsem tartja megle pőnek Zongor Gábor, a Települé si Önkormányzatok Or szágos Szövet ségének főtitkára, aki mindezt azzal magyarázta: „A krízis miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek felkarolása nem önkormányzati feladat, de biztosan nem a segítő szándék hiányzik a települések vezetőiből. A városok, községek többsége egyszerűen nincs olyan helyzetben, hogy akárcsak néhány milliót is elkülöníthetne erre a célra”.

A főtitkár szavait alátámasztja Kiskunhalas esete. Várnai László polgármester érdeklődésünkre azt mondta: náluk az OTP kezdeményezte, hogy az önkormányzat részvételével hozzanak létre olyan programot, amivel a hitelüket törleszteni nem tudókat segíthetnék. Ezt a javaslatot azonban elutasította a képviselő-testület, mert a város annyira el van adósodva, hogy már saját feladatait sem tudja teljes körűen ellátni.