Elhallgatott diplomák, ostoba lebukások
Két olyan felvételiző is volt az idén, aki elhallgatva korábbi diplomáját, államilag támogatott alapképzésre jelentkezett. A korábbi oklevél ugyan még nem kizáró ok az ingyenes felsőoktatásból, ám államilag támogatott képzésre csak az nyerhet felvételt, aki még nem járt ilyenre. Azaz vagy nincs diplomája, vagy ha van, azt költségtérítéses képzésben szerezte.
Az említett két felvételiző azonban még a nyolcvanas években szerezte oklevelét, márpedig költségtérítéses képzések csak 1996 óta léteznek hazánkban. A felvételizők lebuktak: jelentkezési lapjukhoz ugyanis csatolták korábban szerzett oklevelük fénymásolatát. Különben aligha derült volna fény a csalásra. Hacsak nem úgy, ahogyan pár éve az ELTE-n történt, ahol egy támogatott képzésre fölvett – és korábbi tanulmányait letagadó hallgató – máshol elvégzett tanulmányait akarta beszámíttatni, „megfeledkezve” arról, hogy neki „nincs diplomája”.
A 2006 előtt egyetemre vagy főiskolára járókról nincs központi nyilvántartás azt illetően, hogy hol és milyen finanszírozási formában tanultak. Igaz, a felvételizők büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak a jelentkezési lapon korábbi tanulmányaikról. Ha tehát utólag kiderül a hazugság, az komoly következményeket – kicsapást, kártérítést – vonhat maga után.
Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke azt mondja: hasonló esetek minden évben előfordulnak, ám tudomása szerint eddig nem lett ezekből rendőrségi ügy. Az idei két felvételizőt is költségtérítéses képzésre irányították át, és általában ezt teszik az intézmények, ha fény derül ilyen jellegű csalásra.
Egyre kevesebb lehetőségük van azonban a diákoknak a felvételi központ „átvágására”: 2006-ban ugyanis fölállt a felsőoktatási információs rendszer. Ebben – egy azonosítószám segítségével – gyűjtik, hogy ki, hol és milyen finanszírozási formában tanul. A felsőoktatási törvény módosítása ráadásul az elvégzett kreditek nyilvántartását is lehetővé teszi.
A nyilvántartása azért fontos, mert a hallgatók legföljebb 12 félévig tanulhatnak állami támogatással. Ezen az alapelven nem változtatott a felsőoktatási törvény módosítása sem. Változtatott viszont a párhuzamos alapképzésre beiratkozottak támogatásán. Eddig egy támogatott alapképzésre beiratkozott bármikor dönthetett úgy, hogy beiratkozik egy másik támogatott képzésre is.
Ezt a hallgatók többnyire az utolsó szemeszterben tették meg, elnyújtva ezzel a tanulmányokat, hiszen amíg nem volt diplomájuk, a 12 félévet kihasználva járhattak párhuzamosan másik képzésre is – szintén állami támogatással. A cél azonban az, hogy egy képzési szinten lehetőleg egyszer vegyék igénybe az állami támogatást, vagy pedig valóban párhuzamosan tanuljanak.
A módosítás értelmében ezért ezentúl csak akkor lehet egyidejűleg támogatással tanulni egy másik alapképzésben, ha oda a hallgató az eredeti tanulmányainak legalább a harmadik szemeszteréig beiratkozik. Bakonyi László szerint a módosítás a hallgatók úgy öt százalékát érinti.
