Ahol őrs van, kapitányságot akarnak
Tizenegy hónap statisztikai adatai az ismertté vált bűncselekmények számának kismértékű, hatszázalékos csökkenését mutatják. Ugyanannyi gyilkosság történt, mint az elmúlt év azonos időszakában, ugyanakkor csökkent a vagyon elleni bűncselekmények száma. Még a rablásoké is alig nőtt, noha voltak az évnek olyan hetei, amikor szinte naponta történt fegyveres bankrablás. Bencze József országos rendőrfőkapitány szerint azonban – a látszat ellenére – a pénzintézeti rablások száma sem nőtt, és a sajtóban nagy visszhangot kapott esetek harmadában a rendőrségnek sikerült elfognia a tetteseket. Közel félezerrel kevesebb autót loptak el, és 3500-zal kevesebb lakásba törtek be 2009 decemberéig, mint az előző év azonos időszakában.
Az országos rendőrfőkapitány szerint a rendőrség 2009-ben teljesítette célkitűzéseit: az ország közterületei összességében biztonságosabbá váltak. Nem kis részben köszönhető ez annak a védőhálónak, amelyet márciustól augusztusig „feszítettek” a romagyilkosság-sorozatban érintett hét megye, időszakosan az egész ország fölé. Bencze ugyanakkor nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mikor lesz képes a rendőrség az egész ország fölé folyamatosan védőhálót vonni, vagy esetleg üzemszerű működéssel állandó (javuló) közbiztonságot szolgáltatni.
Rámutatott, hogy azokban a megyékben, ahol a rendőrség és a határőrség összevonása óta a korábbinál lényegesen több rendőr teljesít szolgálatot, érezhetően jobb a közbiztonság. Sok múlik azon is, hogy a rendőrségnek hány tömegrendezvényt kell biztosítania, és mekkora erőkkel. 2006 és 2008 között a tömegdemonstrációk „kezelése” hatalmas erőket vont el a közterületekről, s ahonnan „Pestre vezényelték a rendőröket”, statisztikailag is kimutathatóan nőtt a bűncselekmények száma.
A „Védőháló-akciósorozat” idején kétezer rendőr egyévi munkaidejével azonos menynyiségű túlórát fizetett ki az ORFK. Ebből azonban Bencze szerint nem lehet egyértelműen azt a következtetést levonni, hogy Magyarországon kétezerrel több rendőrre volna szükség. Arra a felvetésre, hogy vannak, akik úgy vélik, egy tízmilliós országnak elegendő egy 45 ezer fős rendőrség, a főkapitány Romániát hozta föl ellenpéldának, ahol az 58 ezres rendőrség mellett van még egy 24 ezres csendőrség, egy 23 ezres határrendőrség és a kormányőrség.
Nálunk a rendőrség törvényben engedélyezett létszáma 45 ezer, és ez mindent magában foglal. Bencze azt hangsúlyozta: akkor sem lenne, mert nem lehetne több rendőr az utcákon, ha hirtelen módja volna háromezer új rendőr felvételére. A rendőrképzés nálunk két évig tart, ami Európában az egyik leghosszabb ideig tartó oktatás. Szeptember óta a rendőr-szakközépiskolák már az ORFK irányítása alá tartoznak, s a korábbi hathetesről három hónaposra növelik az elsősök gyakorlati idejét, a végzősökét pedig jövőre háromról hat hónapra. Jelentősen növelték a beiskolázottak számát. Így 2010-ben 970 fiatal rendőr léphet majd szolgálatba még a választások előtt, s ez csökkentheti a rendőrség leterheltségét a választások előtt és alatt.
Bencze elismerte: ez is csak tűzoltás, s valójában a rendőrképzés rendszere szorul felülvizsgálatra. Manapság csak a frissen érettségizett 18 évesek jelentkeznek a rendőr-szakközépiskolákba, s az sem örömteli tény, hogy 2,5–2,8-as átlagot érnek el az érettségin. Ők két évig ruháért, szállásért, ha jól tanulnak, jelképes összegű ösztöndíjért az érettségi után még két évet az iskolapadban töltenek. Amikor a diplomáciai képviseletek őrzésére keresett a rendőrség embereket, akiknek a munkaügyi központok segítségével a négy hónapos képzés idejére fizetést is tudtak adni, nagy számban jelentkeztek 25–28 éves családos emberek, 4-es érettségivel.
A rendőri vezetés egyöntetű véleménye – fogalmazott Bencze –, hogy a mai, kétéves képzési rendszert meg kell szüntetni, és helyette egy rugalmasabb, modulrendszerű rendőroktatást bevezetni. Négy hónap alatt megtanítanák a rendőröket az intézkedés, a kényszerintézkedés és a fegyverkezelés alapjaira, ami ahhoz már elég lenne, hogy járőrtársként dolgozhassanak, és egy gyakorlott kolléga mellett tapasztalatot szerezzenek. Ezután speciális tanfolyamokon képeznék őket tovább.
Bár a főkapitány szerint a hűségpénz bevezetésével javult a rendőrség munkaerő-megtartó képessége (3200-an vonulhattak volna kedvezménnyel nyugdíjba, kétharmaduk azonban már aláírta, hogy még három-öt évet kész szolgálni) ahhoz, hogy rendkívüli intézkedések nélkül több rendőr legyen az utcákon, a hazai rendészet működésének egészét kellene újragondolni. Kevesebb őrsre, kapitányságra, illetve vezetői szintre volna szükség.
A rendőrség szervezetét a feladatokhoz és nem a közigazgatás szerkezetéhez kellene igazítani. Jelenleg azonban ezzel épp ellentétes folyamatok zajlanak – ismerte el a főkapitány. Aholrendőrőrs van, ott kapitányságot akarnak, ahol körzeti megbízott, ott őrsöt. S amelyik polgármesternek, parlamenti képviselőnek megvan a kellő lobbiereje, keresztül is viszi akaratát az illetékes fórumokon. Az már senkit sem érdekel, hogy egy nyolcfős őrs gyakorlatilag működésképtelen, nem alkalmas 24 órás szolgálat ellátására. Ott sem ügyeket intézni nem lehet, sem arra nem alkalmas, hogy járőröket riasszanak egy baleset vagy bűncselekmény helyszínére.
A Rendőrség Tudományos Tanácsa több mint száz civil szervezet bevonásával elkészítette a maga rendészeti koncepcióját, amely valószínűleg egy fiók mélyén fekszik. Előbb vagy utóbb (jobb lenne, ha előbb) azonban elkerülhetetlen egy átfogó rendészeti stratégia kidolgozása és elfogadása, hogy a rendőrség munkájának két választási ciklus között, sőt akár egy parlamenti cikluson belül is, ne a pillanatnyi politikai érdekek és hangulatok szabjanak irányt.
