Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, azaz nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A felvétel készítése nem volt jogellenes, mert nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket. Szollár Domokos kormányszóvivő közölte, hogy a beszéd kiszivárogtatásáról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat nemrég lezárult. Ennek keretében azt is vizsgálták, ki volt a megrendelő, és ki vette fel a beszédet. A kormányszóvivő nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre. Egyelőre ennyit tudni a vizsgálatról.

Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után mondott az MSZP-frakció zárt ülésén záróbeszédet. A beszéd összevágott részleteit több hónappal később, szeptember 17-én ismeretlenek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták. A szöveg rendkívül indulatos volt, megfogalmazása profán. A stílus, illetve a beszéd tartalmának egyetlen eleme – jelesül az, hogy a választási győzelem érdekében a kormány „trükközött”, illetve a 2004 és 2006 közötti időszakban inkább csak látszattevékenységeket végzett – felháborodást keltett.

Már a beszédrészlet nyilvánosságra hozásának napján tüntetéssorozat kezdődött. Sólyom László államfő úgy vélte, hogy a kormányfő beszéde morális válságot okozott. Ezt kihasználva a Fidesz rendkívül erőteljes kampányt indított, amelynek részeként a miniszterelnököt illegitimnek, az önkormányzati választásokat pedig a kormányról szóló népszavazásnak állította be, amelynek sikere után szakértői kormánynak kell irányítania az országot az esetleges előre hozott választásokig. A miniszterelnök mellett egyhangúlag álltak ki a kormánypártok. Gyurcsány útjára indította a reformokat – a beszédben ezek, illetve a modernizálás mellett érvelt –, de a felháborodásra építő Fidesz e törekvéseket a szociálisnak nevezett népszavazáson elbuktatta. A koalíció szakadt, Gyurcsány kisebbségből kormányozott, de ez év elején lemondott kormányfői, majd utóbb pártelnöki tisztségéről. És máig nem lehet tudni, ki szivárogtatott.

Sokan a kormányfő párton belüli riválisait sejtették az akció mögött, így a miniszterelnök-jelölti versengésben 2004-ben a Gyurcsány Ferenccel szemben alulmaradt Kiss Pétert, de ezt ő cáfolta. Szóba került Szekeres Imre neve is, csakhogy ő ott sem volt Őszödön. Sokan azt gondolták, hogy épp Gyurcsány Ferenc környezetéből szivárogtatták ki a beszédet. E szóbeszédnek az alapja, hogy az SZDSZ-frakció tagjai közt már 2006 júniusában elterjedt, hogy a „Feri Őszödön állítólag mondott egy baromi jó beszédet”.

Homályosan bár, de ezt a feltételezést erősítette az MSZP renitense, Karsai József is, aki korábban úgy nyilatkozott: „Az őszödi beszéd kiszivárogtatása (...) azért történt, hogy megmutassa: íme, végre van valaki, aki megmondta, hogy hazudtunk, és itt az ideje becsületesnek lennünk. Ezt nem az ellenzék lopta ki, ezt onnan, a »körökből« szivárogtatták ki, hogy ez milyen dicsőséges dolog volt”. E fejtegetést többen cáfolják, s úgy vélik – ha valakinek, hát épp Gyurcsánynak és bizalmasainak nem állt érdekében a beszéd kiszivárogtatása, hiszen e lépés iszonyú politikai kockázatokat rejt, amelyeket a számításokból kihagyni – ahogy mondani szokás – több mint bűn, hiba.

Milliónyi találgatás látott napvilágot arról, hogy ki és milyen úton „vitte ki” a beszédet, amelynél – hangminősége alapján – a vizsgálók kizárták, hogy kalózfelvétel volna. A legmeglepőbb elmélettel Brády Zoltán, a Kapu című folyóirat főszerkesztője állt elő, amikor azt állította: az író-színész-katona, a Bolíviában később tisztázatlan körülmények közt meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo, valamint ő szivárogtatták ki a beszédet. E merész kombináció sem sokáig állt meg a maga lábán, s mostanra ott tartunk, ahol eddig: a kormányszóvivő tudomásunkra hozta, hogy a jelentés ugyan nem titkos, de azt nem is kívánják nyilvánosságra hozni. Persze lehet – sőt minden bizonnyal –, továbbra sem tudnak semmi konkrétumot. Megálltak azelőtt, hogy megtudtak volna valamit. De az sem nyilvános.

Őszöd: ad acta.

2006. szeptember 17., a Parlament előtt