Tíz akadémiai kutatóintézet igazgatói posztjára írtak ki az idén pályázatot. Hat természet- és egy társadalomtudományi kutatóhely esetében nem volt probléma, de három másik társadalomtudományi intézet esetében egyeseknek úgy tűnt, a nem a konzervatív jobboldalhoz tartozó vezetők már nem kellenek. (2010. július 31-ig még három akadémiai intézetben jár le az igazgató megbízása.)

A tudományos pályafutás elismerése, ha valaki akadémiai kutatóintézet vezetője lehet. Erre a posztra első alkalommal három évre, majd folytatás esetén újabb öt-öt évre nevezik ki a vezetőt. Az idén tíz intézetvezetői megbízás járt le. A jelöltek felkutatására hat hónap áll rendelkezésre. A bírálat elsődlegesen a jelöltek tudományos teljesítményére és vezetői alkalmasságára tér ki.

Az adott kutatóintézet munkatársai mellett eseti bizottságok is tesztelik a jelölteket, akikről az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa véleményt formál, s azt a már Pálinkás József által elfogadtatott akadémiai törvény értelmében az MTA elnöke vagy elfogad, vagy visszautasít. Ha nem fogadja el, a tanács fenntarthatja a véleményét, vagy új pályázatot ír ki.

Három társadalomtudományi kutatóintézet esetében nagyok az indulatok. Ilyen az MTA Szociológiai Kutatóintézete, amelyet eddig Tamás Pál irányított, ilyen a Bayer József vezette Politikai Tudományok Intézete és a Vajda Mihály által irányított Filozófiai Kutatóintézet. Vajda nem pályázott, az intézet élére Gábor György és Boros János pécsi egyetemi tanár jelentkezett. A szociológiai kutatóintézet vezetői posztját csak Tamás Pál pályázta meg, a politikaira a jelenlegi vezetőn kívül Körösényi András, az ELTE oktatója, Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora, valamint az intézet két munkatársa, Szigeti Péter és Miszlivetz Ferenc jelentkezett.

A filozófiai intézet élére azonban olyan jelentkező futott be – Boros János –, akit sem az intézet munkatársi köre, sem az eseti szakmai bizottság nem támogatott. Bayer József sem kap megbízást. Tamás Pált csak még egy évre bízták volna meg a szociológiai intézet vezetésével. A fő kifogás ellene, hogy nincs meg az MTA doktora címe – csakhogy a cím nem volt feltétel a pályázati kiírásban. Tamás Pál ilyen feltételek mellett nem vállalja az igazgatóságot.

„Levelet küldtem az MTA elnökének, amelyben jeleztem, hogy nem fogadom el az egyéves megbízást” – nyilatkozta lapunknak Tamás Pál. Szerinte az igazgatói megbízás bizalmi tisztség az MTA és az intézet tagsága között. Pályázatának el nem fogadásával ez a bizalom megroppant. Az okot nem keresi. Kutatóként továbbra is ott dolgozik, de ha kiírnak egy újabb pályázatot, arra nem jelentkezik. Úgy gondolja, hogy a szakterületén nemzetközileg elismert kutató, az MTA doktori cím nélkül is. Most úgy érzi, hogy amiről intézetvezetőként nem nyilváníthatott véleményt, azt kutatóként megteheti, vagyis visszanyerte intellektuális szabadságát.

A filozófiai intézet vezetését Boros János nyerte el, miközben az intézet munkatársai és egy eseti bizottság is Gábor György pályázatát támogatta. Az AKT ülésén nem olvasták fel azt a levelet, amelyben Heller Ágnes és Kelemen János közösen Gábor György kinevezését támogatta. Pálinkás József szerint a levelet minden érintett megkapta, csak el kellett volna olvasni. Az elnök hangsúlyozza, hogy az AKT javaslatára nevezte ki Boros Jánost.

A döntést bírálók szerint eddig olyanok lettek intézetvezetők, akiket a munkatársak is támogattak. Pálinkás József tagadta, hogy eddig minden esetben a tudományos közösség által preferált jelölt lett a nyertes. Két évvel ezelőtt éppen a filozófiai intézet esetében fordult elő, hogy nem a kollégák által megszavazott jelölt lett az intézetvezető. Az AKT ülésén való részvételét Pálinkás József azzal indokolta: az akadémia első embere minden tudományos osztály, illetve bizottság ülésén ott lehet.

A Népszava értesülése szerint az MTA elnöke többször egyértelművé tette, hogy kiket szeretne az igazgatói posztokon látni. Az érintett intézetek munkatársai közül többen tiltakoznak, sőt néhányan készek etikai bizottsághoz fordulni a történtek miatt. A filozófiai bizottság és annak elnöke, Boros Gábor levélben tiltakozott, mivel egy olyan bizottság javaslatára hivatkozva született döntés, amelyben a tudományszak semmilyen módon nincs képviselve.

Pálinkás József lapunknak határozottan kijelentette, hogy egyszer sem lépte túl a hatáskörét, az AKT döntését nem írta felül. Szerinte nincs ügy. Csupán annyi történt, hogy vannak, akik képtelenek elfogadni, hogy egy nyílt pályázaton van, aki nyer, van, aki nem.

Az új igazgatók

Ábrahám Péter – Csillagászati Kutatóintézet

Boros János – Filozófiai Intézet

Erdélyi Miklós – SZBK Genetikai Intézet

Körösényi András – Politikai Tudományok Intézete

Kenesei István – Nyelvtudományi Intézet

Kocsis Károly – Földrajztudományi Intézet

Kollár János – Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet

Ormos Pál – Szegedi Biológiai Központ

Szőkefalvi-Nagy Zoltán – KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet

Valyon József – MTA Kémiai Kutatóközpont Nanokémiai és Katalízis Intézet