Száz éve teljesült a lőrinciek álma, az önállóság
1874-ben, amikor a több ezer holdas Pusztaszentlőrinc Vecséstől elszakadva a fiatal Kispesthez csatlakozott, néhány nagybirtokos rendelkezett a lőrinci földekkel: Cséry Lajos, Lónyay Menyhért, Herrich Károly.
A puszta lakóinak száma mindössze néhány száz fő lehetett.
A csendes, jó levegőjű vidéken Lónyay parcellázott először kétholdas nyaralótelkeket az 1870-es évek közepén. Többek közt Eötvös Loránd, Margó Tivadar és Puskás Tivadar vásárolt egyet-egyet belőlük.
Lendületet adott a település fejlődésének a Lónyay-birtokon 1882-ben alapított téglagyár (a mai Lőrinci Sportcsarnok környékén), majd pedig az, hogy 1887-től keskeny nyomtávú vasút is közlekedett az Üllői úton a Ludovikától a téglagyárig, amelyet 1900-ban villamosítottak. Ez a mai 50-es villamos elődje. A vasút megnyitásával egy időben az Üllői út túloldalán, a Herrich-földek egy részén is parcellázás kezdődött a Budapesti Családi Ház Építő Egylet jóvoltából. Ekkor, 1887-től épült ki az Üllői úttal párhuzamosan a Kossuth és a Batt hyány utca. A parcellázást később a Herrich-örökösök is folytatták: 1898-ban újabb 1850 házhelyet kínálva eladásra. Herrich veje, Bókay Árpád orvosprofesszor és birtokostársai már ekkor javaslatot tettek a megyénél Pusztaszentlőrinc önállósodására.
A leválás hívei voltak a Cséryek is, akik a kilencvenes években birtokuk nyugati részén szemétlerakót létesítettek, s meghonosították rajta a modern szemétfeldolgozást. De tönkrementek bele, s földjeik nagy részét 1902-ben Szemere
Miklós, a kor híres szerencsejátékosa, sport- és lóversenyőrültje vette meg, aki viszont nem volt igazán pártolója a Kispesttől való elszakadásnak. Szemere 1903-ban egy lövöldével emeli Lőrinc rangját, ahol messze földön híres lövészversenyek zajlanak. Az épület ma is megvan: a Zila kávéház.
A település a századfordulón intenzíven iparosodik. A Gyömrői út mentén újabb téglagyár, 1895-ben hordó-, majd helyén parkettagyár telepedik meg, 1896-tól a mozdonyokat és vasúti kocsikat gyártó Orenstein-Koppel cég, 1900-tól pedig a Magyar–Amerikai Northrop Szövőgyár nyílik meg. Előbbiből lesz majdan a Kőolajipari Gépgyár, utóbbiból a Lőrinci Fonó. Lőrinc más részein kocsilámpagyár, szalagszövő gyár létesül, s 1907-ben megnyílik a lajosmizsei vasút mellett, ekkor még Kispesthez tartozó területen a Kispesti Textilgyár, amely nevét azután is megőrizte, hogy 1910-ben helyileg lőrinci lett.
Ahogy akkoriban mondták, a terület „amerikai tempóban” fejlődött. Egy korabeli újság szerint míg a főváros lakossága 1890–1907 között 58 százalékkal emelkedett, addig Kispest és Szentlőrinc puszta lakossága ugyanezen idő alatt 347 százalékkal.
A helyi közélet legbefolyásosabb civil társasága, afféle vezérkara az 1900-ban alapított Szent Lőrinci Polgári Kör. Tagjai, Krautschneider József kocsilámpagyáros, dr. Simoni Géza orvos, Kubinyi Imre gépészmérnök, műegyetemi tanár, Horváth Ákos ügyész, Farkas Gyula tanító, Lippmann Lajos ezredes – a település majdani első bírója – az önállósodás élharcosai.
„Szentlőrinc sértett nő, és válik az urától, mert az első parancsszóra nem kapta meg a kívánt toilettet (a keramitburkolatot) a tündöklő ékszereket (az intenzív villanyvilágítást)” – írta a Kispest-Szt.-Lőrinczi Hírlap 1908-ban némi gúnnyal, de a folyamatot már nem tudták megállítani: augusztus 1-jén sikeres helyi népszavazást tartottak a Kispesttől való elválásról, ami után hamarosan Lőrincre rendeltétik ki Kispestről
Kuszenda Lajos aljegyzőt, hogy napi 4-5 órában a helyi ügyeket intézze. Az ifjú, agilis jogász 1909-ben könyvecskét is írt Pusztaszentlőrinc önállósítása címmel, s ő lett aztán az önálló lőrinci közigazgatás megszervezője, Pestszentlőrinc első jegyzője.
„Közzétehetjük, de csak fenntartással, hogy Szent Lőrinc önállósítása befejezett tény, alá is van már írva” – jelentette a helyi sajtó 1909. október 10-én. A hír igaznak bizonyult, bár a belügyminiszter csak október 14-én rendelte el az önálló községgé alakulást. December 15-én aztán a rendelet alapján a kispesti képviselőtestület is kinyilvánította Pusztaszentlőrinc különválását, immár Pestszentlőrinc néven. Az önállóság első napjának pedig 1910. január 1-jét jelölték ki.
Évfordulós események
A 2010-ben századik születésnapját ünneplő Pestszentlőrinc és a 80. születésnapját ünneplő Pestszentimre – Budapest XVIII. kerülete – több nagyrendezvény mellett településtörténeti vetélkedőkkel, számos látványos programmal, kiállításokkal, és hiánypótló kiadványokkal készül az évfordulóra. A kötetek egyike a Fővárosi Levéltárral közös kiadvány lesz, amelyben eddig ismeretlen korabeli iratok is szerepelnek.
Egy albumban pedig igazi kuriózumokat, régi, lőrinci felvételeket közölnek az Amerikában élő Kuszenda Katalinnak, az egykori jegyző unokájának gyűjteményéből - tudtuk meg Frank Gabriellától a Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjétől és munkatársától, Heilauf Zsuzsától.
