– Az utóbbi időben a XVIII. kerület nem a fejlesztéseivel, hanem a „bordélyházüggyel” szerepelt a címlapokon. Ártott a megítélésüknek?

– A rendőrségi vizsgálat mégtart, így annak eredményéről sajnos, nem tudok beszámolni. Ettől függetlenül nem örülök a negatív hangulatkeltésnek, de tudomásul vettem. A történtek jelzik, hogy a kampány elindult, a helyi fideszes ellenzék is tudja, hogy alaptalanok voltak a vádjaik: szó nincs arról, hogy kerületi közpénzen, közintézményben, egy sportszállón bordély működött volna. Eddig is voltak nézetkülönbségek, de ezek nem kitalált, megkomponált ügyek voltak. Jó lenne, ha ez a jövőben sem változna. Ez a kerület érdeke.

– Bő tíz év kellett ahhoz, hogy„álmos szürkesége” után Pestszentlőrinc magához térjen, s egy sor sikeres fejlesztésbe kezdjen. Mi változott?

– Húsz évünk volt megtanulni, mi egy olyan közösség vagyunk, amelyik elsősorban magára számíthat: a saját ügyességére és kitartására. Ami az első tíz évet illeti, lássuk be, soha nem voltunk Budapest elkényeztetett városrésze, nálunk fővárosi pénzből alig valósultak meg fejlesztések. Ám az európai uniós csatlakozást megelőző években már sikerült jelentős állami támogatásokat elnyernünk például iskola és óvoda építésére. Csakhogy ez még mindig kevés volt. A központi források igénybevételére igazából az uniós pályázatok révén van lehetőségünk. Ám csakis egy erős érdekérvényesítésnek köszönhetők a sikeres pályázatok, melyeket programokkal, koncepciókkal alapozunk meg. Az elmúlt öt év eredménye a mintegy hárommilliárd forintnyi fejlesztés. Egy hárommilliárdos kötvénykibocsátással pedig megteremtettük azoknak a fejlesztéseinknek a hátterét, melyekhez nincs pályázható forrás. Ilyenek az intézményi korszerűsítések, a városfejlesztés, s a panelprogram pályázati önrésze. Összesen tehát mára hatmilliárdnyi beruházásnál tartunk, megtorpanásra a válság ellenére sem számítunk.

Mester László

– Említette az óvodákat, ámtöbb kerületben is gond a férőhelyek hiánya. Önök terveznek-e bővítéseket?

– Mivel a kerületben sok kisgyermekes család él, a bölcsődék, s persze az óvodák iránt is nagy a kereslet. Nem véletlen, hogy korszerűsítésük mellett folyamatosan bővítjük is őket. A következő nagy beruházásunk az Erzsébet Bélatelepen épülő Csipet Csoda bölcsőde, melyhez 187 milliós támogatást nyertünk, az önrész 21 millió forint. A kerületnek ezen a részén nincs bölcsőde, a gyerekeket a Lakatos-lakótelepre kell áthordani. Az új bölcsődével nem csupán a helyhiányon enyhítünk, hanem közelebb viszzük a szolgáltatást a lakosokhoz. Erre amúgy is törekszünk a fejlesztéseinknél. Idén kétszázmilliót meghaladó összeget fordítottunk intézménykorszerűsítésre. Ami a szakmai programokat illeti, például a gyerekek környezettudatos nevelésére mintegy százmilliós program indult, emellett támogatjuk a hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését. A lakosság jobb kiszolgálása érdekében a polgármesteri hivatal szervezetének fejlesztésére 45 millió forintot nyertünk. Az integrált városfejlesztési programunk részeként újra pályáztunk a pestszentimrei városközpontra, remélem, a Havanna-lakótelepen elindított programhoz hasonlóan ezt is kedvezően bírálják el.

– A korszerűsítés kiterjed-e asokszor nem éppen barátságos környezetű orvosi rendelőkre is?

– Természetesen az egészségügyi ellátás is javításra szorul, ezt a szolgáltatást is szeretnénk minden kerületrészben kiépíteni, korszerű feltételekkel. A pestszentimrei rendelő építése után a következő nagy projektünk a Havannalakótelepen egy egészségügyi központ létrehozása. Erre már kiszemeltünk egy telket a Margó Tivadar utcában, melyet a fővárostól szeretnénk megvásárolni.

– Sokan nem örülnek annak,hogy a bekamerázott lakótelepekről épp az Alacskára „költöztek” át a bűnözők...

– A térfigyelő kamerák nemszüntetik meg a bűnözést, de a rendőrségi statisztikák szerint, ahol felszerelik őket, bizonyos bűnesetek száma hatodára, nyolcadára csökken. Persze, a bűnözők is alkalmazkodnak a körülményekhez, például, amikor az egyik lakótelepen megjelennek a kamerák, egy másikra teszik át a székhelyüket. Jövőre az egyik fő célpontunk a közbiztonság javítása. Idén decembertől működik a városőrség, de tervezzük a térfigyelő rendszer bővítését is. Egy kivételével már valamennyi lakótelepünkön kamerák vigyázzák a közterületeket, de azzal, hogy az Alacska is bekerül a hálózatba, teljes lesz a lakótelepek lefedettsége. És mivel igény van rá, a családi házas övezetekben is megerősítjük a közbiztonságot. A városőrség létrehozásának egyik célja épp az, hogy ezeket a területeket is minél biztonságosabbá tegyük. Nem titkolt szándékunk, hogy serkentsük a lakossági kezdeményezéseket, például új polgárőrcsoportok felállítását.

– A fővárostól területet vennének az egészségügyi központhoz, miközben adóügyben keményen bajuszt akasztottak.

– Ez valóban így van. Azadóiroda munkatársai felfedezték, hogy két fővárosi cég a tulajdonában, illetve kezelésében lévő terület után évek óta nem fizetett építményadót. Az egyik a Cséry-telep, amelyik az FKF Zrt. telephelye, a másik a kerületi temető. Ezek nyereségorientált részvénytársaságok, tehát nem közhasznú cégeket próbálunk megadóztatni. Az adókivetés mégis megrökönyödést keltett a fővárosban, sőt megfenyegettek minket, hogy a pluszkiadás megjelenik a szolgáltatásaik árában. Ez abszolút tisztességtelen. E két cégnek adót kell fizetnie. Csak azért, mert fővárosiak, nem kell velük méltányosnak lennünk. Több százmillió forintról van szó, amit visszamenőleg meg kell fizetniük. Ez nem kis összeg a költségvetésünkben, miért mondanánk le róla? Egyébként a bíróság első fokon a javunkra döntött.

– Mintha a csatornázás is hasonló csörtékkel zajlana? Tartja-e tavaszi ígéretét, miszerint három éven belül befejeződhet a kerületi hálózat kiépítése?

– A csatornaberuházás folytatásáért abszolút a főváros felel. Tudjuk, hogy sokan várják, és hogy nem lehet a végtelenségig nyújtani. De tehetetlenek vagyunk. Azt mondhatom, hogy a fejlesztés biztosan megvalósul, ami persze sovány vigasz annak, aki évek óta várja. Kerekebb lett volna az év, ha megépül.

– A kerület egyik legnagyobb beruházása a Havanna-lakótelep rehabilitációja, ezért akadhatnak buktatói. Van-e már valamilyen tanulsága akár az önkormányzat, akár a háztartások számára?

– Erről azért nem tudokmég beszámolni, mert a közbeszerzések kiírása most zajlik. Ugyanakkor több éve működik a társasházi közös képviselők klubja, ahol az önkormányzat segítséget nyújt a lakóközösségeknek, például a különböző pályázati lehetőségek kihasználásához. Az együttműködésnek köszönhetően sok társasház kapott idén állami és önkormányzati támogatást. Panelfelújításra eddig évente százmilliós összeget költhettünk, de most nagyságrendi előrelépés történik. Budapest egyik legnagyobb lakótelepe a Havanna, 17 ezer ember él itt; integrált szociális rehabilitációjára 970 millió forintot nyertünk, ezzel összesen egy 1,3 milliárd forintos fejlesztés kezdődhet el.