Keresd a pénzt! - Így működött a ScienNet

2009-12-19 Hétvége

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még vizsgálja, hogy a ScienNet az ősz óta buszokról, tévéből, rádióból ismerős szlogenje – Gazdagodjon meg költekezéseiből! – becsapós volt-e, azt azonban már most ki lehet jelenteni: pusztán saját költekezéséből senki sem gazdagodott meg. Még egy olyan, „tudományosan” túlbonyolított szisztémában sem, mint a ScienNeté.

A 2006-ban startolt hálózat alapelve még egyszerű: a nagyszámú – 2009-re 440 ezresre duzzadt – ScienNet törzsvásárlói közösség tagjainak a csatlakozott kereskedők, szolgáltatók (szakzsargonban: termékpartnerek) bizonyos mértékű árengedményt adnak.

A rendszer használatához a törzsvásárló először ScienNet-utalványokat vásárol készpénzben, majd ezzel fizet a termékpartner kereskedőnél, méghozzá teljes áron, ám a kereskedő csak a kedvezménynyel csökkentett összeget hívja le a Scien-Net számláiról. A különbözet a ScienNetrendszerben marad, és ezzel kezdetét veszi a pénzek ScienNet-rendszeren belüli kacskaringós útja.

A ScienNet-előadásokon leggyakoribb példával élve: amennyiben száz forint vásárlásból tíz százalék a kedvezmény, úgy a tíz százalékból egy százalékot azonnal visszakap a vásárló, ezen felül a piramisban a vásárló felett három szinten elhelyezkedők (szakzsargonban: instruktorok) kapnak fél-fél-fél, azaz összesen 1,5 százalékot. További egy százalékot lecsíp maga a ScienNet-rendszer is kezelési költségként. A 10 százalékos kedvezmény maradéka, 6,5 százalék bekerül egy közös kalapba, az árengedményszámlára.

Itt a rendszer a pénzt 10 ezer forintonként egy virtuális ScienNet vásárlási jogra változtatja át, és egy kétosztatú jogfába építi be. Ebbe a jogfába épülnek be a piramisban a törzsvásárló alá tartozók (az ő révén a Scien-Netbe lépő tagok) által megszerzett jogok is. Egy joghoz csak két másik jog kapcsolódhat. Amikor a kétosztatú jogfán összesen 60 ilyen jog halmozódik fel, akkor a jog kifut, a törzsvásárló pedig attól függően, hogy forgalma alapján melyik Scien-Net-osztályba tartozik, vásárlási utalványt kap, és elvileg minden kezdődhet elölről. A dupla csavar a rendszerben az, hogy jogot nemcsak vásárlással, hanem készpénzes fizetéssel – foglalózással – is létre lehet hozni.

Ezzel lényegében bevásárolja valaki magát a ScienNetbe, illetve újabb és újabb jogfa kiépítésébe, ami akkor válhat üzletté, ha a foglalózásával a saját befizetésénél sokkal nagyobb értékű jogfát tud felépíteni, illetve arra számít, hogy az alatta lévők is ezt teszik, amiből ő automatikusan részesedik. Amit a kereskedő partnerek visszajelzéseiből csak sejteni lehetett, az a VPOP még tartó nyomozásával már most világossá vált: a Scien-Net-rendszerben kavargó milliárdos öszszeg túlnyomó részét ezek a foglalók tették ki, és a rendszer ezt osztotta újra. Bár a struktúra végeredményben a piramisjátékra emlékeztet – a BRFK jelenleg is vizsgálja ennek lehetőségét –, azonban jogilag messze nem ilyen egyértelmű a helyzet.

Bár a ScienNet fő bevételét a tagok foglalózásai adták, azonban így is tetemes, úgy hírlik, százmilliós kiskereskedelmi forgalmat generált, ami valós gazdasági tevékenységnek minősül. Márpedig igen nehéz meghúzni a határvonalat a rosszhiszemű gyakorlat és egy hibásnak bizonyult vagy félresiklott üzleti elgondolás között. Az ebből a szempontból jóval egyszerűbb, 2007-es IL Ferro-ügyben például a tagok ilyen-olyan befizetéseihez képest jóformán nyomokban volt mérhető a valós gazdasági tevékenységből (autóreklámból) származó bevétel. Ám a rendőrség végül ejtette a piramisjáték vádját, ahogy a csalás gyanúját is.

Az IL Ferróhoz képest további fontos különbség, hogy a ScienNetbe díjtalan volt a belépés, és foglalózni sem volt kötelező, legfeljebb a gyorsan meggazdagodni vágyók számára volt „ajánlott”. Úgy tudni: a 440 ezres tagságnak csak kisebb része kezelte kvázi befektetésként a ScienNet-rendszert, és tett be néhány tízezertől milliós nagyságrendig terjedő összeget foglalóként. Esetükben a kérdés az, hogy mennyiben lehet befektetőkről, illetve hívőkről beszélni. A mezei ScienNet-tag pedig legfeljebb bonyolult matematikai modellek segítségével láthatta volna át, hogy a fentiekben csak felvázolt, a valóságban rendkívül bonyolult rendszer milyen arányban osztja újra a bekerülő összegeket. Ilyenről azonban nem lehetett hallani, ellenben az könnyen lehet, hogy a rendszer befizetői nem csak a rendszerbe vetett hitüket veszíthetik el.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.