Az állam veszélyezteti a gázbiztonságot?
A földgázellátásról szóló 2008-as törvény alapján „felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg, ki ellenőrizze, hogy az épülettulajdonosok elvégzik-e a gázvezetékek csatlakozásainak számukra kötelezően előírt időszakos felülvizsgálatát”. Ezt a miniszternek július elsejéig kellett volna meghatároznia, de nem tette. Érdeklődésünkre a gazdasági tárca közölte, hogy az úgynevezett gáztörvény szakmai egyeztetése jelenleg is zajlik.
Lapunk ugyanezt a választ kapta május végén, egy hónappal a miniszternek szabott határidő lejárta előtt. Információink szerint a rendelet első változatát a gázipari szereplők gyengének minősítették, s a második tervezet sem érintette az ellenőrzés kérdését. Úgy tudjuk, a szaktárca ennek eldöntését az érintett szereplők kezébe adta: a Magyar Gázipari Egyesülés a napokban teszi le erre vonatkozó javaslatát, mely az ellenőrzést állami főhatóságra bízná. Ha a tárca ezt elfogadja, kezdődhet az egyeztetés.
Így már immáron a tizenötödik olyan fűtési szezon indult el, amikor „felszínre jönnek” a sokszor baleset-, sőt életveszélyt okozó problémák. A jelenlegi helyzetben tovább konzerválódhat a leginkább érintett több százezer társasház bizonytalan helyzete, kötelezettségükről ugyanis gyakorta mit sem tudnak vagy nem vesznek róla tudomást. Ezért évente csak a fővárosban százával szembesülnek a pincékben rozsdásodó vezetékekkel, a felújítás több millió forintos költségével.
Végül jön a hideg zuhany, amikor az utcai gázvezeték felújítása utáni nyomáspróba során kiderül: nem megfelelő az épület „hálózati tömörsége”, az alapvezetéken szivárog a gáz. Ilyenkor a szolgáltató nem nyitja ki a csapot.
Csak Budapesten 800 ezer háztartás használ földgázt, itt van a legtöbb, gázcsöveivel együtt „lestrapált” épület. Becslések szerint a kétmillió gázkészülék egyharmada elöregedett, használatuk veszélyes, az épületeken belüli vezetékek állapota pedig még ennél is aggasztóbb. Egy hálózattal időben lehetne figyelmeztetni a közös képviselőket a felülvizsgálat határidejére.
Az épületek gázbiztonságának azóta nincs gazdája, hogy a lakásprivatizáció idején a volt tanácsi ingatlankezelőket, s az időközben magánosított gázszolgáltatókat egy 1994-es törvénymódosítással mentesítették e kötelezettségük alól. A szakma szereplői – a hatósági jogosítványokkal rendelkező Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH), s a szolgáltatókat tömörítő gázipari egyesülés – képtelen megegyezni. Szebenyi József, a MKEH főigazgató-helyettese szerint a kontrollhoz nincs elég pénzük. Szerinte az ellenőrzést a szolgáltatókra kéne bízni. A Főgáz Zrt. igazgatója, Csallóközi Zoltán erre úgy reagált: a 3,4 millió gázfelhasználó ellenőrzése nem lehet az ő feladatuk. Egyelőre mindenki kivár.
Január 4-ig nem zárnak el csapokat
Budapesten úgy kétezer háztartásban szünetel a gázszolgáltatás díjtartozás vagy műszaki okok miatt. Vannak családok, melyek idővel rendezni tudják három hónapnál régebbi, azaz a kikapcsolást megalapozó adósságukat. Szabó Máté ombudsman tavaly felhívással fordult az energiaszolgáltatókhoz, és önmérsékletet kért tőlük.
Azt nem tudni, idén hány gázipari cég tekinti magára kötelezőnek a moratóriumot. Kérdésünkre a Fővárosi Gázművek azt közölte, nem vezetnek be moratóriumot, viszont december 18. és január 4. között el-
tekintenek a gázszolgáltatás szüneteltetésétől. A fővárosban a rászorulók az 1996 óta működő Hálózat Alapítványon keresztül kérhetnek díjkompenzációt, de ez a gázártámogatásra nem vonatkozik.
Ez utóbbit az állam biztosítja. A kormány is támogatja a kártyás gázmérők felszerelését a bajba jutott, fizetésképtelen családoknál, emellett működteti a kríziskezelő programot. Az arra jogosultak egyszeri 50 ezer forintos támogatást kaphatnak, hogy ne kelljen náluk kikapcsolni a gázt vagy a villanyt.