Legkorábban április 11-én voksolhatunk
Jobban jár az ország, ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozásakor az előre hozott választások mellett dönt a parlamenti többség – állította Sólyom László államfő a Heti Válasz tegnapi számának nyilatkozva. „Így, hogy csak kormányfőt váltottak, elvált egymástól a rövid távú válságkezelés és a hosszú távú kibontakozás.” Szerinte: „gazdaságélénkítésre, reformokra ennek a kormánynak sem ideje, sem pénze, sem támogatottsága nincs”. Az államfő nem vitatta, hogy „az IMF által elvárt, a kiadáscsökkentésre és a hiányra korlátozott válságmenedzselésben sikeres a kormány, csak hát az állam nagy alrendszerei a régi struktúrában működnek tovább”.
Úgy látja: „a válság többi része nincs menedzselve, bár kérdéses, hogy ha idén lettek volna a választások, ez a romlás tovább folytatódik-e”. A választ maga sem tudja, ám azt tartja, „némely rendkívül negatív jelenségek (…) egy szilárd, feljövő, a változás ígéretét hozó új kormány” mellett talán nem találnak „kedvező táptalajra”. Sólyom kérdésre leszögezte: valóban a Jobbikra gondolt. Ez a párt azért is sikeres, mert az alkotmányos berendezkedést sokan kudarcnak érzik. Csakhogy nem az alkotmány teremtette a válságot, viszont „szabályainak és alapértékeinek figyelmen kívül hagyása nagyon is elmélyítette azt”. Szerinte idetartozik az, amit 2006 őszén „a rendőrség művelt, és annak kormányzati kezelése” is. Kijelentette: „hazugsággal választást nyerni – ez nem a mi rendszerünk”. Amikor a kormányfő 2006-ban, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után bizalmi szavazást kért maga ellen, figyelmeztette a parlamentet: arról döntenek, „megengedhető-e ez a módszer”. Miután a többség szerint az volt, „ők ennek az értékválasztásnak a bélyegét letörölhetetlenül viselik”.
Sólyom László elmondta azt is, hogy amikor Gyurcsány Ferenctől kért tájékoztatást a gazdaság valódi állapotáról, „a kapott anyag egyértelműen félrevezető volt”. Ezért akkor úgy döntött: olyan boltban, ahol becsapták, nem vásárol. Bajnai
Gordonnal – aki három-négy hetente, a fontos kérdésekről pedig azonnal tényszerűen tájékoztatja – viszont „korrekt az együttműködés”, olyan, amilyen egy jogállamban elvárható. Jelezte: bár a jövő évi költségvetés nem tartalmaz „trükköket”, nyílt és tudatos törvénysértések „szép számmal akadnak”.
Az államfő a 2010-es választásoktól az újrakezdést várja. Ehhez annyiban tud hozzájárulni – hangsúlyozta –, hogy a lehető legkorábbi dátumra írja ki a választásokat. Bár erről többet nem beszélt, az államfő eddigi eljárásából következtetni lehet a menetrendre: Sólyom László a szavazás napját várhatóan január végén jelöli majd meg, hogy minél rövidebb legyen a kampányidőszak, áprilisban pedig a húsvét miatt a választásra csupán egyetlen lehetséges időpont létezik. Így az első fordulóra 11-én, a másodikra 25-én kerülhet sor.
Az államfő arra a kérdésre, hogy vállalna-e még egy elnöki ciklust, azt felelte: ha valakit felkérnek egy ilyen fontos tisztség betöltésére, erkölcsi kötelessége nagyon komolyan mérlegelni. De ahhoz előbb kérni kell. Addig tudatosan kizárja a gondolataiból „a hogyan tovább? kérdést”, máskülönben „elveszíti a függetlenségét”.
Ma Magyarország az EU legfegyelmezettebben gazdálkodó tagországai közé tartozik, a nemzetközi szervezetek is kedvezően értékelik az országot – így reagált a PM Sólyom László büdzsét bíráló szavaira. Az MSZP eközben az elnök előre hozott választásokra vonatkozó megjegyzését vitatja. Mesterházy Attila, a párt miniszterelnök-jelöltje szerint a választási kampány három-négy hónapos bizonytalanságot hozott volna, ami kiszámíthatatlan folyamatokat indított volna el a forint árfolyamának változásában is.
