– Miért, ki vagy mi elől menekült?

– Soha, senki és semmi elől nem menekültem. Ha arra kíváncsi, miért mondtam le, csak magamat ismételhetem: a kinevezésemkor vállalt szakmai munkát jórészt elvégeztem, a hátralévő hónapok elsősorban már a politikáról szólnak majd.

– Az MSZP-frakcióban mindenesetre sokan úgy értékelik a történteket, cserbenhagyta a kormányt.

– Nem volt ilyen szándékom, és sajnálom, ha alemondásomat bárki is így értékeli. A Bajnai-kormány jó úton jár, de a választásokig én már nem sokat tudnék hozzátenni az eddigiekhez.

– Akkor is rossz üzenete van annak, ha a választások előtt távozik posztjáról az igazságügyi és rendészeti tárca vezetője.

– Tisztázzunk valamit! Az igazságügyi és rendészeti miniszternek a választások lebonyolításával kapcsolatban nincsenek feladatai. Ez az önkormányzati tárca és az Országos Választási Iroda dolga.

– Felteszem, összegezte az elmúlt két év sikereit, kudarcait. Melyek azok az eredmények, törvények vagy más intézkedések, amelyek megítélése szerint bizonyosan túlélik önt és a Bajnai-kormányt?

– Meggyőződésem, hogy szinte minden időtállónak bizonyul majd. Alapjaiban sikerült megújítani a polgári és a büntető törvénykönyvet. Az előbbi elfogadásával tovább bővítettük a személyi, emberi és vállalkozói autonómiát, s az állam kevésbé szól majd bele azokba a kérdésekbe, amelyekbe eddig se kellett volna beleszólnia. A büntető törvénykönyvet pedig szigorítottuk, ahol az indokolt volt.

Draskovics Tibor

– Az ellenzék kezdettől támadta a Btk. módosítását,szerintük az ő három csapás nevű programjuk hatékonyabb lett volna. A Ptk.-val kapcsolatban pedig még az elfogadása előtt jelezték, hogy kormányra kerülésük esetén több ponton módosítani fogják.

– Egy más szellemiségű kormány persze találhat módosítanivalót. De a parlamenti vita azt mutatta, hogy a lényegben nem volt vitájuk a javaslatainkkal. Azt szerették volna, ha nincs regisztrált élettársi kapcsolat, de az a kérdés az AB előtt eldőlt, ami a parlamentben zajlott, már csak politikai színjáték volt. A másik „lényegi észrevétel” az volt, hogy szerepeljen a törvényben a „házastársi hűség” követelménye. Azért nem támogattuk, mert ez erkölcsi kategória, jogi következménye nincs. Ami a Btk.-t illeti: az ellenzék nem szavazta meg a módosításokat, pedig állandóan szigorítást követelt. De nem is javasolt helyettük mást. Amit „három csapás programként” hirdettek meg, kevesebb, mint amit mi előterjesztettünk.

– Búcsútájékoztatóján egy sor olyan változást említett, amelyek kedvező hatását a polgárok még nem érzik. Mikor fogják érezni?

– Már most is sok lépés hatása érezhető. A közlekedés terén bevezetett intézkedésekkel két év alatt több mint 700 emberéletet mentettünk meg. Ami a közlekedésbiztonsággal történt, azt igazolja, hogy ha az állam megváltoztatja a saját magatartását, világos, egyértelmű szabályokat alkot, ellenőriz és következetesen alkalmazza a szankciókat, akkor képes eredményesen befolyásolni az emberek viselkedését. Az állam tehet arról, ha az emberek nem tartanak be bizonyos szabályokat. Ezért tartom fontosnak azoknak a közigazgatási és más eljárási törvényeknek a módosítását, amelyek az állam működését teszik kiszámíthatóbbá. Ennek legérthetőbb példája a határidők betartása az állami intézmények részéről. Eddig szigorúan büntették a polgárt, ha nem tartott be valamilyen határidőt, miközben az állam, az önkormányzatok, a közigazgatás következmények nélkül semmibe vehette a határidőket. Ezentúl ennek komoly anyagi és munkajogi következményei lesznek.

– A Transparency International adatai szerint Magyarországon az elmúlt hét-nyolc évben a korrupció tovább nőtt. Ehhez képest csak a szocialista-szabaddemokra kormányzás második ciklusának végére készült el egy, az ellenzék által erősen vitatott szabályozás.

– Nem állítom, hogy a bevezetés előtt álló intézkedések egy csapásra megszüntetik a korrupciót. De minden eredménnyel kecsegtető lépést meg kell tenni. Abból indultunk ki, hogy jelenleg a vállalatok menedzsmentjének és tulajdonosainak megéri a zavarosban halászni. E gyakorlatnak az új szabályozás véget vet azzal, hogy a cégvezetőket és tulajdonosokat jogilag és anyagilag is felelőssé teszi azért, ha a cégük ügyeskedéssel, netán korrupció árán jut valamilyen megrendeléshez. Egyidejűleg megteremtjük a bejelentők védelmét, amitől azt reméljük, hogy az eddiginél több megalapozott bejelentést kapnak a hatóságok. Mindemellett a korábbiakhoz képest nagyobb nyilvánosságot kapnak majd a közbeszerzések. Minden nyilvános lesz, és egyetlen honlapon elérhető, kezdve onnan, hogy kik készítették elő az adott pályázatot, kik döntenek benne, és még az is, hogy milyenek a családi, üzleti kapcsolataik. Nem igaz, hogy az elmúlt években nem történt semmi. Hadd emlékeztessem arra, hogy miután soha nem látott nyilvánosságot teremtettünk az uniós pénzek felhasználásának, a vészjósló hangok hirtelen elhallgattak. Kiderült, hogy az uniós pénzek felhasználása körül sincs suskus.

– Nos, ha ön a 40 centiméter magas kilátóra odaítélt uniós milliók felhasználását rendben lévőnek találja…

– Attól, hogy valami szabályos, még nem biztos, hogy értelmes is. Magánemberként én is azt kérdezem, mint mindenki más, azt, hogy ekkora marhaságot hogy lehet csinálni.

– Magyarországon megjelent a politikai terrorizmus. A kormány ennek kapcsán kettős beszéddel vádolja az ellenzéket, míg az ellenzék azt állítja, a kormány pillanatnyi politikai érdekei szerint játszik a terrorkártyával. Ön is „játszott” vele, és megégette magát.

– Hibás tájékoztatást kaptam, és ezért magamis hibás nyilatkozatot tettem. Sajnálom. Nemcsak a saját hitelességem miatt, hanem mert lehetőséget adott egyeseknek, hogy elbagatellizálják ennek a csoportnak a működését, a veszélyt, amit az országra jelent. Ez a veszély pedig súlyos volt. Köszönet illeti a rendőrséget az eredményes felderítésért, most pedig az ügyészség végzi a nyomozást. Tucatnyinál is több gyanúsított van előzetes letartóztatásban terrorcselekmény gyanújával. E nyomozás eredményeként sorra kerülnek a nyilvánosság elé azok a bizonyítékok, amelyek igazolják, hogy azok az emberek politikusokat akartak megfélemlíteni, néhány esetben az életükre is törtek volna, ha a rendőrség nem lép közbe időben. Súlyos veszélyei vannak annak, hogy gyorsuló ütemben nyer teret az a vélemény és sokszor magatartás, hogy van más mód is, mint a vélemény törvényes kifejezése, az érdek alkotmányos érvényesítése. A demokratikus politikai közösségnek kell itt megálljt parancsolnia, mert a jogállam alapjai kerülhetnek veszélybe.

– A Magyar Gárdát a bíróság feloszlatta, a gárda mégis tovább masírozhat. Az állam csak néz tehetetlenül.

– Visszautasítom, hogy tehetetlenül nézné azállam a bírósági döntés semmibevételét. Rendőri intézkedések százai történtek, szabálysértési és büntetőeljárások folynak. De a jogállam csak törvényesen védekezhet a jogtalanság ellen. Korábban nem volt szükség olyan jogszabályra, amely arról rendelkezett volna, mi történjen azzal, aki a bíróság döntése ellenére is részt vesz egy betiltott szervezet életében. A nyáron ebben tettünk egy kisebb lépést, majd ősszel egy szigorúbbat. Már látszik az eredmény.

– Az ellenzék elszámoltatást ígért és azt, hogy bíróság elé kerülnek azok, akik „ide juttatták az országot”. Lélekben felkészült arra, hogy bizonyos döntéseiért esetleg bíróság előtt kell majd felelnie?

– Tiszta a lelkiismeretem. Magam is azt vallom, hogy aki törvénysértést követett el, annak felelnie kell a tetteiért. De mi van azokkal, akiket például képviselőként feljelentési kötelezettség terhel, ha bűncselekményről szereznek tudomást, mégsem ennek megfelelően járnak el, hanem állandóan azt hangoztatják, hogy ilyen-olyan disznóságokról tudnak, és ha majd hatalomra kerülnek, előveszik a felelősöket? A demokrácia alapjait ássa alá ez a magatartás. Azt a képzetet kelti, hogy az igazságszolgáltatás eljárása és döntése a politikai akarattól függ. Ez sérti a rendőrséget, az ügyészséget, a bíróságot és sérti az alkotmányos rendet. Mélyen hiszem, hogy húsz év után nem lehet újra a politika játékszere az igazságszolgáltatás.