Főváros a BKV-ról: ki lzet ma?
A száz napirendi pont közül szerencsére a BKV-tarifát tárgyalta először a közgyűlés, így az ideges utasoknak sem kellett hajnalig várniuk, hogy a képviselők megszülik-e a döntést. Néhány óra alatt sikerült a szocialistáknak és a liberálisoknak lenyomni a tarifaemelést a közgyűlés torkán (a jövő februártól tervezett négyszázalékos általános emelés volt ugyanis az adósságokban úszó közlekedési társaság kormányzati megsegítésének egyik feltétele).
Az MSZP, illetve az SZDSZ (jelesül Horváth Csaba és Ikvai-Szabó Imre) a társadalmi igazságossággal érvelt, mondván: mindenkinek, tehát a kormánynak, a fővárosnak, a BKV-nak és az utasoknak is bele kell tenniük a maguk részét, ha konszolidálni akarják a 2010-et csaknem 90 milliárdos adóssággal köszöntő közlekedési társaságot, márpedig ők konszolidálni akarják.
Horváth Csaba azt hangoztatta, hogy három hónap alatt rendbe tette a BKV-t, amely így végre növekedési pályára állhat. A fideszesek több alkalommal kinevették Horváthot; Tarlós István egyszerűen hazudozásnak minősítette a szocialisták érvelését, tudatva velük, hogy „a világ nem csak hülyékből áll”, és hogy tulajdonképpen azt akarják most megfizettetni a fővárosiakkal, amit „a BKV-nál az asszisztálásukkal előállítottak”. Különben is, volt rá majdnem két évtizedük, hogy rendbetegyék a BKV-t, illetve a fővárost, amiből annyi „látszik”, hogy lassan százával derülnek ki a BKV-s visszaélések, s ez, mint rámutattak, nem teszi különösebben hitelessé a városvezetők konszolidációs erőfeszítéseit.
Horváth Csaba és más szocialista felszólalók válasza is az volt erre, hogy a Fidesz esetleg támogathatta volna őket „jobbító szándékú javaslatokkal” ahelyett, hogy soha nem szavaztak meg semmit, most meg itt szapulják őket.
A közgyűlés végül jóváhagyta az emelést, majd leszavazta a BKV százmillió eurós, 25 éves lejáratú hitelfelvételét, ami Demszky Gábor főpolgármester szerint 2013-ig nyújthatott volna „biztonsági tartalékot” a beruházások számára – ezt még a szocialisták többségesem támogatta, nemhogy a Fidesz.
A döntés szerint február 1-jével a vonaljegy ára 300-ról 320 forintra (6,7 százalékkal) nő, a felnőtt havi bérlet 9400 forintról 9800 forintra nő (4,3 százalék), a diákok havi bérlete 3700 forintról 3850 forintra változik, a nyugdíjasbérlet ára nem változik, 3700 forint marad. A csoportos tanulójegy, amely eddig 300 forint volt személyenként, naponta, februártól duplájára, 600 forintra emelkedik.
