Mesterházy méltányossági áttörése
Mesterházy Attila 30 perces beszédet mondott az MSZP kongresszusán. Megállapíthatjuk, méltányossági beszédversengés figyelhető meg az MSZP háza táján. Gyurcsány Ferenc utóbbi megnyilvánulásai is ilyen irányt vettek, Bajnai Gordon pedig egyértelműen kevéssé konfrontatív. Mind közül azonban Mesterházy Attila lendült csak igazán át a méltányos beszéd módot is mérő M-index pozitív oldalára. Most először találkoztunk olyan megszólalással, ami pozitív, ahol a beszéd inkább méltányos, mint méltánytalan. Szembetűnő ugyanakkor, hogy erőtlen.
Gyurcsány október 30-i szereplését még -0,03 pontnak mértük egy -3tól +3ig tartó skálán, Mesterházy december 12-i átlagpontszáma viszont +0,3. Az M-index átlagpontszáma nemcsak az együttműködési hajlandóságot, de a beszéd stílusát és érvelésének logikusságát is magában foglalja.
Mesterházy stílusa tekinthető a legpozitívabbnak. A hangvétel Bajnai esetében is pozitív, de Mesterházy nehezebb keretek között éri el ugyanazt, hiszen ő nem a szakmaiság és a tárgyilagosság nevében nyilatkozik. Igyekszik a politikus személyét és szerepét is elfogadtatni. Ezt követi az együttműködés értékelése, ahol a konszenzuskereső hajlandóság kapott pozitív pontszámot. A logikusság, a felépítettség és az érvelés volt a vizsgált beszédben a leggyengébb, általában átlagos teljesítménnyel és ingadozással, egy-két szerencsétlen megnyilatkozással.
Az együttműködési hajlandóság viszont onnan is kitűnt, hogy a szónok a szélsőjobbot leszámítva senkivel sem akart konfrontálódni, a Horn-korszakról éppúgy volt egy jó szava, mint a többi szocialista miniszterelnökről, s az idősebb generáció felé is (Vitányi Iván) fejet hajtott, nem beszélve Bajnai Gordon tiszteletéről. Nem lettek demokráciaellenesnek kikiáltva a fideszesek sem. Mesterházy igyekezett kiutat keresni a pártviszálykodásból is („egyenesek, melyek valahol a végtelenben találkoznak”). Beszéde együttműködő volt az MSZP bármely korábbi és jelenlegi politikusával, nem kívánt jobb és baloldali megosztott országot.
Csupán a beszéd 10. és 11. perce környékén találhatunk negatív utalást, ahol az országot nem jobb és baloldaliakra, hanem demokratákra és nem demokratákra osztja, amikor utal arra, hogy nem vezérekre van szükség, vagy amikor kérlelhetetlennek próbál feltűnni a riválisok hazugságaival szemben. Meglepő viszont, ahogy csatlakozik számos, korábban a Fidesz által hangoztatott gondolathoz a bankárokkal szembeni érdekképviseletek támogatásától a vidéki Magyarország programján keresztül az „éljen Magyarország, hajrá MSZP!” elköszönésig.
Az elemzés hosszabb változatát elolvashatja itt >>>