Alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadó-törvény új rendelkezését, amely a családi pótlékot az adóalapba vonta. Ezzel 20 milliárd forintot húzott ki a költségvetésből, de emiatt nincs szükség más adók emelésére, a jövőre rendelkezésre álló 206 milliárd forint tartalék fedezetet jelent az akkor hiányzó 15 milliárdra.

Idén 4,5 milliárd forint szjabevételt vártak a szeptember óta hatályos intézkedéstől, ami adóelőleg formájában érkezett a büdzsébe. A decemberi adóelőleg megállapításánál már nem kell figyelembe venni a pótlékot – reagált a Pénzügyminisztérium a határozatra. Az adóelőlegek a 2009-es adóbevallásban igényelhetők vissza, a pénzt az adóhatóság március 1-jétől utalhatja vissza. A családi pótlék adóterhet nem viselt, de szeptembertől beszámított az adóalapba. Az AB azt is kifogásolta, hogy az összegét 50-50 százalékos arányban meg kellett osztani a házastársak között, így annak is beszámolták az adóalapjába a pótlékot, aki nem volt igénylő. Azaz nem a megszerzett jövedelem növelte az adóalapot.

– Kísértetiesen hasonló aszuperbruttósítás esete, ugyanúgy nem megszerzett jövedelmet adóztat meg, de az túlélte az alkotmánybírósági vizsgálatot egy hónapja – hívta fel a figyelmet egy adószakértő, aki teljes képtelenségnek nevezte a testület döntését. Szerinte a szuperbruttó (a jövő évtől a munkaadó társadalombiztosítási járulékával növelt adóalap után fizet az alkalmazott jövedelemadót) sokkal inkább ellenkezik az alkotmánnyal, mint a most kiszűrt jogszabály.

Az AB szerint a házastársak valamennyi jövedelmének összevonása és fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem volna alkotmánysértő. 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt is. Ezt több vezető jogász, köztük Salamon László országygyűlési képviselő (KDNP), Szabó Máté ombudsman és Szigeti Péter egyetemi tanár kezdeményezte.

A határozat szerint a jogalkotó a törvény szövegét az idők során nem hozta összhangba az alaptörvény jogforrási rendszerével, s részben az alkotmányos berendezkedéssel sem. A jogalkotási törvény ezért mai alakjában nem az a törvény, aminek az alkotmány szerint a mai alkotmányos berendezkedésben lennie kellene. Nagy része – az alkotmány elsődlegessége alapján álló rendszerben törvényben nem szabályozható kérdéseket szabályoz, ezért sincs összhangban az alkotmányos berendezkedéssel.

Navracsics a magánnyugdíjrendszer átalakításáról

Alkotmányellenesnek tartja a Fidesz a hétfőn elfogadott, új magánnyugdíj-biztosítási rendszerről szóló törvényt, ezért szeretnék, ha az államfő az Alkotmánybírósághoz fordulna előzetes normakontrollért. Navracsics Tibor, az ellenzéki párt parlamenti frakciójának vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte: ha Sólyom László köztársasági elnök ezt mégsem teszi meg, akkor a Fidesz fog az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Mint fogalmazott, a kormány és a szocialisták azt próbálják bebizonyítani, hogy a nyugdíj üzlet, és privatizálni akarják. – Ahogyan az egészségbiztosítás privatizációját megakadályoztuk, úgy meg fogjuk akadályozni a nyugdíjrendszer privatizációját is – közölte Navracsics. Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott új szabályok szerint 2013 januárjától a pénztártagok már az új típusú magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságok tagjai lesznek. A jogszabály valamennyi magánnyugdíjpénztárnak lehetőséget ad egy szabadon kiválasztott intézménybe történő beolvadásra. A jelenlegi magánnyugdíjpénztári tagok egyéni számláján felhalmozott megtakarítás átkerül a magánnyugdíjbiztosító részvénytársaságnál vezetett egyéni számlára.