A már szinte szokásosnak tekinthető biztonsági intézkedések mellett kezdődött tegnap a felülvizsgálati eljárás a Magyar Gárda feloszlatása ügyében. Az LB-t határoló utcákat a rendőrség kordonokkal lezárta. Talán a hidegre fordult időjárásnak tudható be, alig kéttucatnyi szimpatizáns gyűlt össze az Igazságügyi Palota előtt. Sem az utcán, sem a tárgyalóteremben nem volt különösebb atrocitás.

„Az egyesület túllépte a szabad véleménynyilvánítás határait”, mondta ki az LB. A bíróság szerint a szervezet eltért saját alapszabályától, és azzal, hogy tagjai fajgyűlöletről tanúskodó nyilatkozatokat tettek, konfliktushelyzeteket idéztek elő. Az egyesülési törvény pedig egyértelmű: az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti mások jogait és szabadságát, miközben a gárdisták az ítélet indoklása szerint fenyegetően léptek fel, azt hangoztatták például: „le leszel vágva az összes purdéddal együtt”.

Mindez azt jelzi, hogy a Gárda a létező társadalmi konfliktusokra nem a megoldást kereste, hanem szította a feszültségeket – fogalmazott a bíróság. Ezért a feloszlatásról szóló döntés az LB szerint megalapozott volt, és egyetértett azzal is, hogy a döntés az „egy családba” tartozó Magyar Gárda Mozgalomra ugyancsak érvényes.

A Gárda feloszlatását az ügyészség két éve kezdeményezte, és az ügyben szinte napra pontosan egy éve döntött a Fővárosi Bíróság. Az ítélet azonban a mozgalomra nem terjedt ki. Az egyesület fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla pedig idén júliusban a szervezetet jogerősen is feloszlatta, és kimondta: az egyesület szerves részét képező mozgalom is megszűntnek tekintendő.

A tábla azzal indokolt, hogy a gárdisták rendezvényeik helyszínéül tudatosan azokat a településeket választották, ahol közismerten nagy a társadalmi feszültség. A felvonulásokon elhangzó beszédek, a gárdisták menetelése vagy egyenruhája önmagukban nem lépnék túl a gyülekezési jog kereteit, ám a tábla álláspontja szerint összességében alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a rendezvények pedig a társadalmi feszültséget szították.

A jogerős ítélet ellen az egyesület felülvizsgálati kérelmet nyújtott be azt állítva, hogy a szervezet tagjai „közérdekű és közcélú tevékenység részeként hívták fel a figyelmet a vidék tarthatatlan közbiztonsági viszonyaira”, és a problémafelvetés nem adhat okot egy szervezet feloszlatására.

„Önmagában a »cigánybűnözés« szó használata (…) nem jelentheti sem az emberi méltóság, sem a személyes szabadsághoz és biztonsághoz fűződő jog megsértését”, érvelt Gaudi Nagy Tamás, a Gárda jogi képviselője. Vona Gábor, a Jobbik elnöke tegnap, az LB döntése után azt közölte: tudomásul veszik ugyan az ítéletet, de azt nem fogadják el. Az Új Magyar Gárda Mozgalom tovább működik.

A döntés jogerős, további jogorvoslatnak nincs helye