A korrupció elleni fellépés ma az egyik legfontosabb kérdés – jelentette ki néhány napja Bajnai Gordon miniszterelnök. A kormány a közpénzügyek átláthatóvá tétele érdekében október végén be is terjesztett két törvényjavaslatot. Ezeket a parlament tegnap elfogadta. Márciustól így közbeszerzési és közérdekvédelmi hivatalt hoznak létre.

Elnökét – a kormányfő és az államfő előterjesztése alapján – a parlament választja meg, hat évre. A szervezet a korrupciógyanús ügyekben vizsgálódhat, visszaélés esetén jelentős összegű bírságot szabhat ki. A Fidesz szerint nincs szükség újabb szervezetre, hiszen a nyomozó hatóságok a hivatali bűncselekmények esetén eddig is eljárhattak.

Nem új szervezet jön létre, hanem a ma is működő, jórészt saját bevételekből gazdálkodó Közbeszerzési Döntőbizottság egészül ki a Közbeszerzési Igazgatósággal és a Közérdekvédelmi Igazgatósággal – érvel a kormányoldal. Ez utóbbi feladata lesz, hogy a tisztességes eljárás védelméről szóló – szintén tegnap elfogadott – törvényben meghatározott vizsgálatokat lefolytassa. Az igazgatóság gondoskodik a bejelentők védelméről is.

Ha csak valószínűsíthető, hogy a közpénzek felhasználásával összefüggésben valaki jogosulatlan előnyhöz jut, a hivatal már felléphet, szankcionálhat. Az eljárást saját kezdeményezésre és bejelentésre, vagy sajtóinformációkra alapozva is lefolytathatják. Ha a közérdeksérelmet bizonyítottnak látják, akár a kilátásba helyezett előny összegének kétszeresét kitevő bírságot szabhatnak ki, ami egy autópálya-tendernél vagy metróberuházásnál sokmilliárdos tétel.

A törvény szerint a bejelentőt a büntetés tíz százaléka illeti meg. Ha valakit a jogsértő tevékenység feltárása miatt hátrány ér – rosszabbul fizetett munkakörbe helyezik vagy elbocsátják –, a hivatal ügyvédet biztosít számára, és a kieső jövedelem egy részét is folyósítja. A rosszhiszemű bejelentőt bírsággal fenyegetik: összege legfeljebb háromszázezer forint lehet.

– A közérdekű bejelentők védelme jelentős előrelépés, amit már régen meg kellett volna tenni – hangsúlyozza Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója, a kormány Antikorrupciós Tanácsadó Testületének volt tagja (a grémium a civil szervezetek kivonulása miatt egy éve feloszlott).

Az új hivatalt viszont anélkül hozzák létre, hogy vizsgálták volna, miért nem működnek kellő hatékonysággal azok a szervezetek, amelyeknek a korrupció elleni fellépés eddig is feladata volt. A régiós tapasztalatok sem túl biztatóak Alexa szerint, több helyütt is létrehoztak ugyanis hasonló szervezetet, ám az – főként politikai nyomásra – nem működött kellő hatékonysággal, s ha mégis, akkor gyorsan lefejezték.

A közérdekvédelmi hivatal vezetője felett gyakorlatilag nincs külső kontroll, így saját jogkörében dönthet arról, mikor indít eljárást, és mikor nem – utal egy újabb szempontra Földes Ádám, a TI jogi tanácsadója. Emellett aggályosnak tartja, hogy nincsenek szabályozva a közérdekű bejelentő jogosítványai. Szerinte nem tisztázott ugyanis, hogy mit tehet, akinek a beadványát elutasítják, ám a bejelentés ténye őt magát bajba sodorta. Az Amerikai Egyesült Államokban – ahonnan a szabályozást átvették – maga a bejelentő is végigviheti az ügyet, és akár a bíróság előtt harcolhat a közvagyon visszaszerzéséért és az őt megillető jutalomért.

– A csomagnak a közbeszerzések átláthatóságát és a közérdekű bejelentő védelmét szolgáló elemei egyértelműen üdvözlendők, de a koncepció egésze inkább elhibázott – véli Hack Péter büntetőjogász, a tanácsadó testület egykori tagja, aki, Alexa Noémihoz hasonlóan, kilépett a grémiumból. Szerinte téves elképzelés, hogy a Közbeszerzések Tanácsához telepítenek újabb jogosítványokat, miközben a korrupciós jelenségeknek az inkább része, mint megoldása.

Hack ugyanakkor hangsúlyozza: ma is van vagy húsz olyan szervezet, amelynek dolga lenne, hogy felügyelje a közpénzek elköltését, ezért aligha van szükség újabb apparátusra. Inkább azt kellene tisztázni – fogalmaz –, mi az oka annak, hogy a Fővárosi Bíróság által tárgyalt korrupciós esetek döntő többségében a vesztegetési pénz nem éri el a húszezer forintot sem. Ez arra utal ugyanis, hogy csak a pitiáner ügyeket sikerült feltárni. Szerinte az sem szerencsés, hogy a hivatal bírságot szabhat ki akkor is, ha a vesztegetést nem sikerül bizonyítani.

Földes Ádám szerint azonban ezzel nincs baj. Előfordulhat ugyanis, hogy a korrupció ténye egy büntetőeljárásban szükséges mértékig nem igazolható, ám a közérdek sérelme nyilvánvaló, mert például egy közhatalmi döntés láthatóan csak egyvalakinek az előnyét szolgálja, miközben a köz érdekét a legkevésbé sem. Ebben az esetben akkor is indokolt lehet a szankció, ha az ok ismeretlen.

A Fidesz szerint szükségtelen az új hivatal, mert a korrupció ellen nem a közigazgatási eljárási törvény alapján kell fellépni – hangoztatja Répássy Róbert frakcióigazgató. A most elfogadott törvényekben meghatározott esetek alapvetően a büntető törvénykönyv hatálya alá tartozó cselekménynek minősülnek, ezért a párt azt javasolta, hogy az ügyészségen belül hozzanak létre olyan szervezeti egységet, amelynek kizárólagos feladata a korrupció elleni fellépés lenne.

Répássy szerint a bejelentők védelme érdekében sincs szükség a hivatalra, inkább a tanúvédelmi programot kellene kiterjeszteni a gazdasági életben tapasztalt visszaéléseket feltáró személyekre. Így jó esély van arra, hogy a Fidesz kormányra kerülve újraírja a szabályozást, és megszünteti a hivatalt.

Felállhat a Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát kivizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság. Herényi Károly (MDF) indítványa alapján a testület foglalkozik majd azzal, miért engedhette meg hét éven keresztül számos fővárosi kerület vezetése azt, hogy a Centrum Parkoló Kft. tíz évre „megingathatatlan pozíciót” szerezzen a parkolóhelyek üzemeltetésében.

Parlamenti szavazás előtt az MSZP-frakció