Herczog László leszögezte: jogos az a társadalmi elvárás, hogy a közpénzeket a rendeltetésüknek megfelelően használják fel, azaz a gyerekek ellátásra adott szociális segélyt a szülők e célra fordítsák, ne pedig alkoholra, cigarettára, játékgépre vagy uzsorára. A Monokon bevezetett szociális kártya azonban alkalmatlan erre.

Bokros Lajos, Herczog László és Szalai Júlia szociológus a műhelybeszélgetésen

"Megoldást jelent-e a szociális kártya, ha agresszív a szülő? Lehet-e azzal alkoholizmust gyógyítani? Ismerethiányt lehet-e pótolni szociális kártyával?" A szakminiszter szerint ezek lényegi kérdések, amelyekre a válasz egyértelmű: nem. Ő úgy véli, a valódi segítséghez "pozitív program" kell, amelyek már ma is benne vannak a rendszerben; példaként említette a gyermekvédelmet, a családtámogatást, a védelembe vételt, a képzéseket, az oktatást. A megoldást ebben az irányban, többletek nyújtásával lehet elérni - szögezte le.

A szakminiszter határozott véleményét Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti képviselője ellenpontozta, amikor úgy fogalmazott: "bizonyos helyeken, bizonyos körülmények között" el tudja fogadni a szociális kártya használatát. Ezt azzal finomította, hogy a kártyát lehet jól és rosszul is használni. Előbbire példa szerinte Brazília, ahol a gyermekek iskolába járása és rendszeres orvosi vizsgálata a feltétele a juttatásnak. Álláspontja szerint a szociális kártya mint módszer megítélésekor azt kell vizsgálni, hogy a szűken vett szociális segély mellett az mennyire támogatja a következő nemzedék szegénységből való kiemelkedését.

- Az egyes kis önkormányzatokban, a szerény jövedelemtermelő képességű területeken összejátszanak az önkormányzatok és a településen élők az állami fejőstehén megcsapolása érdekében - mondta. Úgy vélte, a szociális kártya bevezetésének gondolata azért merült fel Magyarországon, mert az önkormányzatok legitimációs deficitjük miatt nem képesek kialakítani a szociális segélyezés hatékony rendszerét.