Célkeresztben: Rejtő E. Tibor
Rejtő E. Tibor cége, a Bilden Ltd. 2001. december 6-án 600 ezer eurós kölcsönt adott a Britton Immobilia Kft.-nek, amely a Kulcsár Attila által elsikkasztott pénzek tisztára mosását végezte Kerék Csaba irányításával. A pénz jelentős részét 2002-ben és 2003-ban Rejtő E. Tibor visszakapta Kulcsártól, illetve a taxis Gyusziként elhíresült Szekér Gyulától.
Ugyanakkor a brókerbotrány nyomozása közben a hatóságok olyan adatokat is találtak, amelyek arra utalnak, hogy a Bilden 2000-ben és 2001-ben nagy összegeket kapott a szintén Kulcsár érdekkörébe tartozó Montrade Ltd.-től. Ekkor Kulcsár rendelkezett a Montrade számlái felett. E pénzmozgások okát sem a nyomozás, sem a brókerper 90 napos tárgyalása alatt nem sikerült tisztázni. Pedig – a fellebbviteli főügyészség szerint – nagyon is indokolt lett volna. Fellebbezése szerint ugyanis a Bilden számlája igazolhatja vagy cáfolhatja, hogy Kulcsár közreműködésével és a Montrade közvetítésével Rejtő cégéhez kerültek-e a K & H-ból elsikkasztott pénzek.
Az ügyészek szerint az első fokon eljáró bíróság nem értékelte súlyának megfelelően azt a tényt sem, hogy Rejtő E. Tibor és Kulcsár Attila kettejük munkakapcsolatához képest rendkívül nagy számú – olykor napi több tucat – telefonbeszélgetést folytatott, s hogy beszélgetéseik száma a botrány kirobbanása után tovább nőtt. Vajon miről beszélgethetett az akkor még funkcióban lévő vezérigazgató a felfüggesztett brókerrel? Mintha megfeledkezett volna a bíróság arról is, hogy a brókerügyben a legnagyobb veszteséget elszenvedő Betonút Rt. tulajdonosa, Dunai György több vallomásában is elmondta, hogy „amikor felvetődött: a cég szabad pénzeit be kellene fektetni, Rejtő E. Tibor mutatta be neki Kulcsár Attilát. E vallomás pedig kétségessé teheti, hogy Kulcsár Attila volt a sikkasztás értelmi szerzője és szervezője, Rejtő E. Tibor pedig a mit sem sejtő főnök.
Emlékeztetőül: a sem érettségivel, sem brókervizsgával nem rendelkező Kulcsár Attila VIP-ügyfeleinek pénzét tudtuk és engedélyük nélkül különféle beruházásokba fektette. Mivel az átlagosnál jóval magasabb hozamot ígért nekik, senki nem járt utána, hogy rendben van-e a számlája. Elfogadták a Kulcsár által hamisított folyószámlaegyenleg-kimutatásokat.
Az ország második legnagyobb kereskedelmi bankján belül kiépítette a saját birodalmát, ahol Kulcsár azt tett, amit akart, senki sem mert ellentmondani neki, mert „mögötte állt a vezér”. A birodalom kártyavárként omlott össze, amikor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vizsgálódni kezdett a Pannonplast szabálytalan felvásárlása miatt. Állami pénzek felhasználásával két olyan cég is részt vett a tranzakcióban, amely közvetve Kulcsár érdekkörébe tartozik.
Kulcsár Attila igen nagy hatalommal bírt a K & H-ban, amit döntően Rejtő E. Tiborral ápolt jó kapcsolatának köszönhetett. Egy Rejtőnek tulajdonított e-mailben kapott jogot arra is, hogy saját „VIP-ügyfeleinek” a pénzintézet részéről kizárólag ő készíthetett úgynevezett egyenlegértesítőket. S egyedül neki nem kellett azokat kipostáznia az ügyfeleknek, mert lehetőséget kapott rá, hogy a leveleket személyesen adja át.
Rejtő tagadta, hogy ő írta volna alá az adott e-mailt. A fellebbviteli főügyészség által hivatkozott írásszakértő szerint azonban egyértelműen az ő kezétől származik a papíron lévő aláírás. Azonban tény az is, hogy Kulcsárnak közvetlenül a bankba kerülése után is volt egy (még nem Rejtőtől való) hasonló tartalmú felhatalmazása, amit azért kellett Rejtőnek is aláírnia s ezzel mintegy szentesítenie, mert Kulcsár akkori felettese csak így fogadta el. A korábbi „felhatalmazás” eredete nem tisztázódott. Amikor belső vizsgálat indult arról, hogy ki és mire hatalmazta fel Kulcsárt az egyes ügyfélszámlákkal összefüggésben, az eljárás már azelőtt lezárult, mielőtt érdemben elkezdődhetett volna. Rejtő ugyanis úgy vélte, és ezt a K & H bankbiztonsági vezetőjének is értésére adta, hogy Kulcsár Attila körül nincs mit vizsgálni.
És ez még nem a teljes „hibalista”. Az 58 oldalas fellebbezésben több mint három oldalt tesznek ki azok az ügyészek szerint el nem bírált tények és fel nem tárt „tényállási elemek”, amelyek Rejtő bűnösségét vagy ártatlanságát igazolnák.
Az ügyészek találtak más kifogásolnivalót is az elsőfokú eljárásban. Nem egy közöttük önmagában is hatályon kívül helyezési ok a jogászok szerint, bár vannak, akik úgy vélik, a hibák zöme a másodfokú eljárásban orvosolható.
A fellebbezés rámutatott, hogy a kihírdetett elsőfokú ítélet több helyen eltér a leírtaktól. Van olyan vádlott, akit szóban a bíró elítélt egy bizonyos bűncselekményért, de az írásos ítéletben ennek nyoma sincs.
Nagy Gábor, Kulcsár Attila ügyvédje, a fellebbezésre utalva az MTI-nek azt mondta: védence esetében a sikkasztás minősítése súlyosan aggályos, e bűncselekmény törvényi tényállásának két eleme, az idegen dolog rábízása és az azzal sajátjaként történő rendelkezés is hiányzik. Bonyodalmakat jelenthet az eljárás folytatásakor, hogy ha módosítani akarja az ügyészség a vádat Kulcsár esetében, az új tényállásokra pótkiadatást kell kérni Ausztriából. Kulcsárt ugyanis ott fogta el Molnár Csaba alezredes, aki ellen később – részben Kulcsár vádjai alapján –két eljárást is indított az ügyészség. (Az egyik ügyben jogerősen, a másikban első fokon felmentették. A rendőrségtől már az eljárás alatt távoznia kellett.) Az osztrák kiadatás csak a 2003-ban Kulcsár terhére rótt bűntettekre érvényes.
A fellebbezés szerint Kulcsár VIP-ügyfelei nem a brókerre, hanem az általa képviselt bankra, illetve annak brókerházára bízták a pénzüket. Kulcsár viszont megtévesztette az ügyfeleit és a bankot is. A fellebbviteli főügyészség ezért felveti, hogy a sikkasztásért és okirat-hamisításért első fokon nyolc évre ítélt Kulcsár tettét esetleg csalássá kellene minősíteni. Más vádlottak esetében kisebb mértékű vádmódosítást, illetve pontosítást tart indokoltnak az ügyészség. Több esetben a vádhatóság nem tartja kellően indokoltnak a tényállást, illetve súlyosbításért jelentett be fellebbezést.
