A magániskola kap támogatást, az önkormányzati nem
Jászladányban az úgynevezett elit többségi és a mélyszegénységben élő cigány gyerekek nem beszélgetnek egymással, nem játszanak közösen az udvaron, s nem alakítják ki már ebben az életkorban társadalmi kapcsolataikat: erről a felnőttek gondoskodtak, amikor egy alapítványi iskola létrehozásával elkülönítették őket egymástól – mondta tegnap az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi képviselője, Budai Zoltán a Szolnok Megyei Bíróságon. Az alapítvány a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezettel közösen indított pert annak érdekében, hogy igazolják: az önkormányzat maga hozta hátrányos helyzetbe az önkormányzati iskolába járó, többségében hátrányos helyzetű roma tanulókat, amikor elősegítette egy magániskola létrehozását a településen. Keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az iskolaépület megosztása miatt jogellenesen különítik el a cigány és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket, s az utóbbiak számára az önkormányzati iskolában az elvárhatónál alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítanak. Kérték, hogy a bíróság kötelezze az önkormányzatot: állítsa helyre a magániskola elindítása előtti állapotokat.
A jászladányi önkormányzati iskola korábban két épületben működött: a falu központjában lévő új iskolában az alsó tagozatosok, míg a régi, faluszéliben a felsősök tanultak. Nyolc éve azonban a magániskola egy hosszú távú bérleti szerződéssel megkapta az új iskola nagyobbik felét, s ide járnak most azok a diákok, akiknek szülei megengedhetik maguknak a havi négyezer forintos tandíjat. A romák többsége azonban nem ilyen –hangsúlyozta a bíróságon Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke. Így a cigány gyerekek nagy része rosszabb körülmények közé, a régi iskolába szorult. Az elkülönítés óta az önkormányzati iskolába rekesztett gyerekek tanulmányi átlaga romlott, s a korábbi hússzorosára nőtt az igazolatlan tanórák száma.
– Az önkormányzat az idén már több mint nyolcmillió forintos támogatást szavazott meg a magániskolának, miközben az önkormányzatitól elvontak pénzt –mondta a roma polgárjogi képviselő. Szavai szerint a magániskolát működtető alapítvány elnöke, Nagy Gellértné tagja a képviselőtestületnek, s másik két helyi önkormányzati képviselő mellett kuratóriumi tag az alapítványban Dankó István, a település polgármestere is.
Dankó István, valamint az önkormányzatot a bíróság előtt képviselő jogász végzettségű felesége, Dankóné Makai Gabriella azzal érveltek: a magániskolával kötött szerződés szabályos, mert a képviselő-testület belátása szerint rendelkezhet a tulajdonjogával. A polgármester szerint a magániskola nem szegregál, mindössze biztosítja a közszolgáltatások bővítését, a szülők szabad iskolaválasztásának jogát.
A bíróság végül elutasította a jogvédők kérését, egyetlen pontban sem marasztalta el az önkormányzatot és a magániskolát működtető alapítványt. Jogszerűnek találták a korábbi önkormányzati iskolaépület egy részének bérbeadását, s a bíróság szerint az sem bizonyítható, hogy a régi épületbe szorult gyerekek egyenlő bánásmódhoz való joga sérült.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet képviselői bejelentették: fellebbeznek a döntés ellen.
