Sólyom szerint a hit az emberi minőség része
Az államfő szerint a határon túli egyházi közösségek nagyon fontosak a nyelv, a nemzet megtartása szempontjából. A vallási közösségek erősítik a hitet, ami a személyiség tartóoszlopa. - A hit pedig alapvető fontosságú, az emberi minőség része - jelentette ki Sólyom László, aki úgy vélte: az egyházi fenntartású oktatási intézmények szilárd értékrendet képviselnek, tevékenységük épp ezért eredményes, a karitatív egyházi intézmények munkája pedig nélkülözhetetlen az állam számára.
A köztársasági elnök beszélt a népszámlálás kérdéséről is, leszögezve: a több mint százéves adatsor "megszakítása" a vallási adatoknál "az önismeret szempontjából rendkívül káros lenne". Emlékeztetett arra, a vallási hovatartozásról önkéntes alapon lehetne nyilatkozni, és az nem befolyásolná az egyházfinanszírozást.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a megbeszélés előtt úgy fogalmazott: "nincs a régióban még egy ilyen ország, amely a saját történelmi egyházaival olyan skizofrén viszonyban lenne, mint a magyar, hiszen minden évben újra és újra problémák vannak az amúgy is szűkre szabott létfeltételeink körül". Kitért arra, hogy a zárszámadási törvényben nem állapítottak meg konkrét összeget az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának korrekciójára, csak utalás van egy későbbiekben kiadandó alacsonyabb szintű jogszabályra, egy rendeletre.
- Ez eddig még soha nem fordult elő - mondta. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint abszurd és "jogi nonszensz", hogy a kormány az érvényben lévő vatikáni szerződés ellenére nem rendezte a zárszámadási törvénnyel az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának egyenlegét.