Korrupciós ügy: mit tudtak a nemzetbiztonsági szolgálatok?
Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának kereszténydemokrata elnöke a Népszabadság érdeklődésére azt mondta: konzultál a testület tagjaival, s amennyiben a többség indokoltnak tartja, összehívja a bizottság ülését a BKV-t és a Budapest Airportot érintő korrupciós ügyben. Az ügy azért tartozhat a bizottság hatáskörébe, mert a Budapest Airport nemzetbiztonsági védelem alatt áll. Az NBH repülőtéri kirendeltséget tart fenn. Ennek információink szerint az a Sziebert György volt az általános kapcsolattartója a Budapest Airport Zrt. részéről, akit bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával vettek őrizetbe pénteken a rendőrök, amikor tízmillió forint kenőpénzt vett át egy óbudai mélygarázsban. Sziebert 2008-ben távozott a Budapest Airporttól, majd a BKV jogi igazgatója lett. A védő, Zámbó Gyula ügyvéd szerint Sziebert tagadja, hogy a pénz kenőpénz volt. Egykori repülőtéri főnökével, Rényi-Vámos Krisztinával együtt - az ügyvéd szavai szerint - megdöbbenten hallgatták a gyanúsítást. (Állítják, egyszerű kölcsönről volt szó.) Rényi-Vámos részletes vallomást tett, bizonyítandó, hogy megfelelő jogkörök híján miért nem követhette el a terhére rótt bűncselekményeket.
A két igen fiatal jogi igazgató (Sziebert 33 éves, Rényi-Vámos 35) mellett a bíróság letartóztatta még egy cég ügyvezetőjét és egy vállalkozót is. Az ötödik - rendőrségi források szerint feltehetőleg korántsem az utolsó - gyanúsítottal, egy budapesti ügyvéddel szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el.
Zámbó cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a gyanúsítottak között volna annak a cégnek a vezetője is, amely nemrégiben 28 millió forintért digitalizálta a BKV szerződéseit.
A bíróság - az ügyvéd tájékoztatása szerint - azzal indokolta a letartóztatást, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén kivonnák magukat a büntetőeljárás alól, meghiúsítanák a bizonyítási eljárást, esetleg újabb bűncselekményeket követnének el.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere még a bírósági döntés előtt utasította a BKV-t, hogy "minden lehetséges segítséget adjon meg a nyomozó hatóságnak a vesztegetéssel gyanúsított jogi igazgató ügyének feltárásához". Röviddel ezután a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy előkészítették Sziebert György menesztését, arra az esetre, ha az ellene folyó rendőrségi eljárás miatt távoznia kellene. Egy újabb BKV-közlemény nem sokkal később már arról számolt be, hogy Kocsis István vezérigazgató már alá is írta Sziebert menesztéséről szóló papírt. A távozó jogi igazgató nem kap végkielégítést. Ezzel szinte egy időben a közlekedési vállalat közleményben tudatta, hogy a Belső Kontroll Igazgatóság által lefolytatott vizsgálat alapján a BKV, illetve tizenhárom másik cég szerződésével kapcsolatban merült fel bűncselekmény gyanúja. Kocsis ezért feljelentést tett a BRFK-n.
Korábban - amikor a rendőrség kért információt a társaságtól a cég nagy összegű végkielégítéseiről, valamint a gyanús tanácsadói szerződéseiről - a BKV csak azt követően gyorsította fel az adatok átadását, hogy a BRFK vezetőjének bűnügyi helyettese - lapunknak adott nyilatkozatában - alig burkoltan megfenyegette a közlekedési vállalatot. Ha nem kapják meg a törvényben előírt 30 napon belül a kért iratokat, lefoglalják valamennyit. Akkor harminc nap éppen csak hogy elég volt a kért iratok átadására. Most 72 óra alatt elbocsátották Sziebertet, és újabb rendőrségi feljelentésekkel próbálják bizonyítani, hogy a BKV rövid úton megválik mindazoktól, akikre akár csak a korrupció árnyéka is rávetődik.
Jogosnak tűnik a kérdés: hogy történhetett meg az a bűncselekmény, amellyel a két jogi igazgatót gyanúsítják. A repülőtér ugyanis nemzetbiztonsági védelem alatt áll. Ez kiterjed a repülőtéri beruházásokkal összefüggő közbeszerzésekre is.
Repülőtéri források emlékeztettek rá, hogy miután a brit BAA International Ltd. 2005 végén privatizálta a Budapest Airportot, az előző menedzsmentből lényegében "csak a jogi igazgató csapatát" hagyta meg. A többiek hosszabb-rövidebb idő után távozni kényszerültek. Rényi-Vámos Krisztina bírta az új vezérigazgató bizalmát is. (Hárskuti János később távozni kényszerült. Diplomáciai pályára tért, jelenleg a New York-i magyar főkonzulátuson gazdasági és pénzügyi konzulként dolgozik.) A jogi igazgató emberei az angolok távozása után is maradtak.
A Budapest Airport közelmúltját ismerő források "gyanús szerződésekről", a cégnek milliárdos kárt okozó felesleges beruházásokról beszéltek. Nem tudni, mennyire megalapozottak ezek a nyilatkozatok. De vajon miért nem jutottak el ezek a hírek, szóbeszédek korábban, jóval a feljelentés előtt a Ferihegyen önálló - csak a repülőtér ügyeivel foglalkozó kirendeltséget létesítő rendőrséghez és a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz. Ők miért nem hallottak arról, amiről - nyilván a rendőrségi eljárás tényén felbuzdulva - mind többen beszélnek, miszerint, előfordult, hogy a közbeszerzési eljárás eredményét az NBH segítségével manipulálták. Nemzetbiztonsági védelmükre hivatkozva a pályázók előminősítését kérték, kezdeményezték a normál eljárástól való eltérést, melynek végén a nem kiválasztottak, labdába sem rúghatnak.
Hardi Mihály, a BA Zrt. szóvivője időt kért annak megválaszolására, hogy tudniillik, hány esetben kért a repülőtér 2005 óta felmentést a közbeszerzés mindenkire érvényes szabályai alól. Időt kért a Nemzetbiztonsági Iroda illetékese is, aki szerint a feltárt korrupciógyanús ügyek és a repülőtér nemzetbiztonsági védelme két külön "történet". Semmi közük egymáshoz. Ami látszólag igaz is. Csakhogy az NBH törvényben előírt kötelessége fellépni a gazdasági bűnözés, a korrupció ellen. S ugyan hol tehetnék ezt meg a leghatékonyabban, ha nem azoknál a cégeknél, ahol intézményesen jelen vannak? Nem zárható ki persze az sem, hogy az NBH maga is segítette a rendőrség titkos adatgyűjtését, s ezért kért türelmet a cég illetékese.
