Ha az elsőfokú eljárás megismétlését az ítélet megalapozatlansága miatt rendelik el, a vádlottakat és a tanúkat is újra kihallgatják, s be kell idézni a szakértőket. Vagyis: a bizonyítási eljárást nagyjából ismét le kell folytatni, és ennek része lehet akár az is, hogy a bíróság további szakértőket rendel ki, illetve újabb tanúkat hallgathat meg.

A Kulcsár-ügyben – ahol a hírek szerint a teljes elsőfokú ítélet semmissége is felvetődhet – ez azt jelentheti, hogy a kéttucatnyi vádlott, illetve a több mint kétszáz tanú és a szakértők sorát ismét a bíróság elé állítják. Ilyenkor egyébként soron kívül kell eljárni. Az ítélet hatályon kívül helyezése többnyire arra figyelmeztet, hogy az igazságszolgáltatás gépezete valahol rosszul működik.

A bíró esetleg már a nyomozás során elkövetett súlyos hiba miatt dönt rosszul, de az sem kizárt, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján maga jut téves következtetésre. Az ilyen ügyek egyébként a bírákat komolyan megviselik. A teljes ítélet hatályon kívül helyezését egyébként csak kivételesen rendelik el, inkább csak egy-egy részletet tekintve kell megismételni az eljárást.

Azt legfeljebb becsülni lehet, hogy egy új eljárás mekkora költséggel jár, de tetemessel – akár több tízmilliós kiadással. Az érintettek számára ennél súlyosabb kérdés, hogy akit első fokon börtönre ítéltek, és előzetes letartóztatásba helyeztek, az rács mögött marad akkor is, ha új eljárás kezdődik. A lefoglalt pénzt vagy más javakat sem adják vissza.