Az év végéhez közeledve egyre több cég, hivatal alkalmazottja tervezi, hogy megmaradt szabadságát az ünnepnapokkal összekötve kiveszi. Hivatalos, számszerű adatok nincsenek ugyan, de egyre gyakoribb, hogy a dolgozók inkább veszni hagyják szabadnapjaik egy részét, arra számítva, hogy így megtarthatják állásukat.

Pedig a magyarok nemzetközi összehasonlításban nem állnak roszszul a szabadságnapok tekintetében. Míg földrészünkön a legtöbb, törvényileg előírt alapszabadsággal - 30 nappal - Finnország vezet, Magyarország Nagy-Britanniát, Görögországot, Ausztriát, Svédországot és Spanyolországot maga elé engedve a 7. helyezett a maga 20 napjával. Ehhez nálunk - csakúgy, mint például a finneknél - tíz ünnepnap is társul.

Az uniós jogszabályok szerint a dolgozóknak legalább 20 nap fizetett szabadság jár a munkaszüneti napokon felül, amitől a tagországok felfelé eltérhetnek. Magyarországon a munka törvénykönyve kimondja, hogy minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg a dolgozót, amely alap- és pótszabadságból áll. Előbbit az életkor szerint állapítják meg: 25 éves korig 20 pihenőnap, utána háromévente plusz egy nap jár. Negyvenöt év felett összesen 30 szabadnap illeti meg a munkavállalót - ez a maximum.

A szabadságkiadás gyakorlatát az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség rendszeresen ellenőrzi. A felügyelők a leggyakrabban azzal a szabálytalansággal találkoznak, hogy a munkáltató papíron kiírja ugyan a szabadságot, alkalmazottja azonban dolgozik. A ki nem adott szabadságot néhány cég - bár ez mostanában nemigen jellemző - pénzben fizeti ki, annak ellenére, hogy ezt jogszerűen csak a munkaviszony megszűnése esetén teheti.

Gedeon András, a főfelügyelőség szóvivője lapunknak adatokkal is szolgált. Eszerint szabadságkiadással kapcsolatos munkaügyi jogsértést az első kilenc hónapban 450 munkáltatónál fedtek fel az ellenőrzések, mintegy nyolcezer dolgozóval kapcsolatban. 2008 hasonló időszakában ugyanakkor 603 hatósági intézkedésre volt szükség, a jogsértések akkor 27 700 munkavállalót érintettek.

A versenyszférában szerveződő MSZOSZ szakértői megerősítették: egyre gyakrabban fordul elő probléma a szabadság kiadásával. Hódi Zoltán, a vasasszakszervezet alelnöke megfogalmazása szerint jellemzően nem akkor, nem úgy és nem olyan ütemben adja ki a munkáltató a dolgozó szabadságát, ahogy az utóbbi tervezi. Miközben a válság időszakában a cégek egy része azért igyekszik minél több dolgozóját szabadságra küldeni, mert nincs megrendelése, egyre több az olyan munkavállalói álláspont, hogy inkább hagyom elveszni a szabadnapjaimat, nehogy távollétemben úgy döntsenek, a továbbiakban nem tartanak igényt a munkámra.

Az érdekvédő konkrét cégeket nem nevezett meg, mert nem szeretné kellemetlen helyzetbe hozni az ott dolgozókat. Azt azért elmondta: a munkavállalók kiszolgáltatottságát mutatja az a munkáltatói hozzáállás is, amikor a dolgozóval közlik: természetesen jogod van kivenni a szabadságod, de ha ezt megteszed, akkor nem is kell már visszajönnöd.

Az MSZOSZ-nél ugyanakkor megtudtuk: azoknál a cégeknél, ahol kollektív szerződés van érvényben, általában kiveszik a dolgozók a szabadságukat, az egyezség ugyanis erre vonatkozó szabályozást is tartalmaz. Ennek ellenére vannak információik arról, hogy csak "papíron" írják ki a pihenőnapokat. Az is gyakori, hogy dolgozók - élve a törvény adta lehetőséggel - átviszik a szabadnapok egy részét a következő évre. A halmozódás miatt viszont vélhetően előbb-utóbb elveszik a szabadságnapok egy része.

Szabadságnapok

Forrás: pénzcentrum.hu