Lehetséges, hogy hámlik vakolat a laktanyák faláról, a tűzoltók meg esetleg koszlott körletekben töltik az életük harmadát, ám ha riasztják őket, bizonyosan segíteni fognak a bajba jutottakon - állítja Bende Péter fővárosi tűzoltóparancsnok, a Magyar Tűzoltószövetség elnöke. Többek között ez az ára annak, hogy megőrizték az évek óta finanszírozási gondokkal küzdő testület működőképességét. A helyzetet jól jellemzi: amikor a tűzoltók vállalták, hogy maguk mázolják a falakat, nem kellett, mert festékre sem volt pénz.

Jövőre még talán lefaragnak valamennyit az üdülési támogatásból és az étkezési hozzájárulásból, s akkor vélhetően jut valamennyi a személyi védőfelszerelésekre, illetve oltóanyagra is. Ez utóbbiakkal ugyanis a normatív támogatás meghatározásakor egyáltalán nem számolnak. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok költségvetési támogatása 2002 óta mintegy kétszeresére nőtt ugyan, ám ez csaknem kizárólag az adó-, a bér- és járulékemelésnek tudható be - hangsúlyozza Bende. Ausztriában minden 25., Magyarországon minden 250. polgár vállal szerepet a tűzvédelemben.

A laktanyák és a járművek működtetésére, valamint a tűzoltáshoz nélkülözhetetlen eszközök beszerzésére viszont reálértéken egyre kevesebbet fordíthatnak. Az idén erre a célra alig több mint két és fél milliárd forint áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy egy-egy létesítményt - az országban több mint 110 ilyen van - átlagosan tízmillióból kellene fenntartani, a méregdrága, többnyire százmilliós értéket képviselő járművek üzemeltetésére pedig kilométerenként nem egészen 140 forintot biztosítanak. Ennyiért taxit sem kapni.

A kedden elfogadott költségvetési törvény szerint a helyzet jövőre tovább romlik, hiszen az önkormányzati tűzoltóságnak az idei 36,8 milliárdhoz képest 1,8 milliárd forinttal jut majd kevesebb. Igaz, a kabinet azzal érvel, hogy az adó- és járulékfizetési szabályok változása miatt 2010-ben 1,4 milliárdos megtakarítás jelentkezik, de a tűzoltók szerint az áfa emelése miatt a többletköltség legalább egymilliárdra tehető.

Ráadásul 350 milliót az önkéntes tűzoltóságokhoz csoportosítanak át, így a szűkös büdzséből - az inflációt figyelembe véve - elbuknak vagy másfél milliárdot. Most nem a tűzoltók juttatásairól - azokat két éve nem emelték, sőt a 13. havi illetményt is megszüntették -, hanem az egész szervezet működőképességéről van szó.

Ezért vetődött fel az is, hogy a büdzsé megszavazásáig a vezetők tiltakoznak majd a Kossuth téren. Ebből azonban nem lett semmi, mert a kormány keményen ellenállt. Így a parancsnokok beletörődtek, hogy a pénzügyminiszterből egyetlen vasat sem lehet kisajtolni. Értelmetlenül meg nem tüntetnek, de a kevés pénznek "ára" van. Például a budapesti tűzoltókat a Fővárosi Önkormányzat húzza ki a bajból: a hétmilliárdos állami támogatással működő szervezetet már több esztendeje 650 millióval támogatják. Jövőre pedig további 240 millióra lesz szükség, különben bedobhatják a törölközőt.

A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság egyébként százmillió körüli saját bevételt is szerez. Például filmforgatáshoz bérbe adják az eszközeiket, de akkor is számláznak, amikor a közvetlen veszélyhelyzet megszüntetése után tartanak igényt a szolgáltatásaikra. Ha egy kamion felborul, a járművet ingyen távolítják el az úttestről, ám az árokba borult jármű kiemeléséért már pénzt kérnek.

Hasonló a helyzet vidéken is: vagy az önkormányzat segít, vagy a tűzoltók folytatnak valamilyen bevételt ígérő tevékenységet. Például némi térítés ellenében befoltozzák a lyukat a templomtornyon, levágják a háztető fölé nyúló faágakat, leverik a laza vakolatot, de Bende szerint még az is elfordul, hogy asztalosüzemet tartanak fenn, és amikor éppen nincs tűz, a készenléti szolgálat tagjai ott keresik meg a létesítmény fenntartásához szükséges pénzt. Decembertől köztestületi tűzoltóság kezdte meg munkáját Jászárokszálláson - létesítéséhez még az OTP Bank is hozzájárult pénzzel.