- Ma várhatóan elfogadják a költségvetést. Tudható, hogy egy évre és nem büdzsére "szerződött", de a költségvetés mindenképpen afféle határpontot a kormány történetében.

- Minden jel arra mutat, hogy a parlament elfogadja a büdzsét. Ez azt jelenti, hogy van felelősség a szocialista és a liberális frakcióban a program iránt, amellyel kivezetjük az országot a válságból. Nehéz és áldozatos szerep ez, rövid távú politikai hasznot nem hoz. A büdzsé pecsét a válságkezelő programon. Ugyanakkor ennél még sokkal többet kell tennünk a kilábalásért. A válságnak akkor van vége, amikor a foglalkoztatás ismét elkezd növekedni. Ez időben túlmutat e cikluson, de az, hogy a megszűnő munkahelyek mely országokba térnek vissza, most dől el. Azon múlik, amit most csinálunk.

- Hol van, vagy hol lesz a foglalkoztatási mélypont?

- A visszaesés mértéke már lassul, de nem vagyunk túl a mélyponton, az úgy tizenegy százalék körül lehet majd az első fél évben. De még ezzel az adattal sem lóg ki Magyarország az uniós átlagból, Spanyolországban közel 20 százalék, Szlovákiában 12,5 a munkanélküliség, ami nálunk 10,5. A foglalkoztatás úgy hathavi késéssel követi a makroadatok javulását. Így fordulatot a második fél évtől várok. Addig mérsékeljük a károkat. Már eddig több mint nyolcvanezer munkahely megtartásához nyújtottunk támogatást, és százezer munkanélkülinek adtunk lehetőséget az Út a munkához programban. A minimálbér másfélszerese alatt keresők költségét július óta öt százalékkal mérsékeltük, hogy a vállalkozások a legkisebb keresetűeket lehetőleg ne bocsássák el. A legszegényebbek közül eddig hatvanezer embernek segített a krízisalap. Újabban a villany-, vagy gázóra visszakapcsolását is ez teszi lehetővé több helyen. Jövőre pedig hatszázötvenezer alacsony jövedelmű család, mintegy kétmillió ember távfűtési költsége mérséklődik jelentősen.

- Felpuhult a költségvetés?

- A költségvetési hiány 3,8 százalék, e számról szavaz az Országgyűlés, tehát nem puhult. A büdzsében belső módosulások voltak, ezek ésszerűbbé tették a csomagot. Ez válságköltségvetés, amely mindenkitől áldozatot kér, de nem elviselhetetlent. Olyan büdzsé, amely vasbeton alapokat épít a 2011-től induló magyar növekedés alá. Az a legfontosabb, hogy akik utánunk jönnek, ezt ne törjék fel.

- A válságkezelés jól látható a költségvetésben, a gazdaságélénkítés kevésbé.

- A növekedési képesség a munkaerőn, a termelő tőkén és az ország szervezettségén múlik. Legnagyobb problémánk most az alacsony foglalkoztatottsági szint. Alig valamivel több mint a felnőtt lakosság fele dolgozik legálisan. Ezért arra kellett megoldást találni, hogy több munkahely legyen, és többen akarjanak dolgozni. Az adócsökkentés - amit válság közepén nem szokás csinálni - megteremti a hosszú távú növekedés, a gyarapodás lehetőségét. Európa legmagasabb bérköltségű országából a középmezőnybe kerültünk. A következő kormányoknak ezt a pozíciót kell tovább javítaniuk, de már növekvő gazdaságban. Az adócsökkentés miatt a vállalkozások jövőre négyszázmilliárd forinttal többet fordíthatnak munkahelyteremtésre és fejlesztésre, míg a munkavállalók kilencvenegy százaléka az alsó tizenhét százalékos kulcs szerint adózik jövőre. Több mint hárommillió embernek jobban megéri majd dolgozni. A nyugdíj- és szociális rendszer átalakítása pedig 2012-től, az akkor már négy százalék körüli növekedés fenntartásához teremt munkaerőt.

- A kormány ragaszkodik a hiánycélhoz, holott azt több szakértő kockázatosnak tartja.

- A költségvetést vizsgálta az IMF, az Európai Bizottság, a Költségvetési Tanács és a Magyar Nemzeti Bank. Nagyságrendi eltérés az előrejelzéseink között nincs. A piaci elemzők közt konszenzus van abban, hogy Magyarország helyzete és kilátásai javultak. Szükségből csinálunk erényt, amikor Európa legalacsonyabb költségvetési hiányát produkáljuk jövőre. Szükségből, mert ha Magyarország nem a bizalom visszaszerzését szolgáló egyensúlyi szintet céloz meg, akkor jó eséllyel tartós leszakadás, pénzügyi öszszeomlás érte volna el már az év közepén, és családok százezrei maradtak volna jövedelem és fedél nélkül. Ezt a veszélyt kellett elhárítani. Az a költségvetési hiány, amelyet Magyarország kitűzött magának, józan helyzetelemzésen alapszik. Azon, hogy ezt a válságot a minket körülvevő világban akár újabb részválságok követhetik. Azokat az óriási költségvetési hiányokat, amelyeket a világ fejlettebb államai most felhalmoznak, idővel finanszírozni kell. Ők is hitelből teszik majd, s el fogják szívni a pénzt a kisebb, de kevésbé kockázatos államok és vállalkozások elől is, és ezzel lassítják a világ növekedését a következő években. Ezért Magyarország nem élhet abból a kábítószerből, amelyet az olcsó és könnyű hitelek jelentettek. Erről le kell szokni.

- Mikorra váltható a válság második hulláma?

- Sok csontváz van még a világgazdaság szekrényeiben, elég csak a most kiderült dubai esetre gondolni. A kulcskérdés az, hogy a foglalkoztatás növekedése mikor indul meg. Amíg ez nem következik be, addig nem lesz tartós kilábalás. Más országokkal szemben Magyarországnak 2011-től már nem azzal kell foglalkoznia, hogy miként rakja helyre a hiányt, akár növekedési áldozatok árán, mert mi ezt a válság közepén megcsináljuk, hanem arra kell ügyelnünk, hogy amikor kicsit jobban megy majd, nem szabad a többletet fedezetlen ígéretek kielégítésére fordítani. A növekedés hozadékát bölcsen kell beosztani a múlt, a jelen és a jövő között. A múlt az adósságtörlesztés, a jelen a jobb struktúrájú, célzottabb szolgáltatást nyújtó állami intézmény- és jóléti rendszer, a jövő pedig a növekedés segítése. Így válhatunk biztos kikötővé a következő válságok viharában.

- Előfordulhat, hogy meghoszszabbítjuk a hitelprogramot, esetleg egy új hitelt kérünk az IMF-től?

- A válság azt tanította meg, hogy sokat kell foglalkozni a kockázatokkal, és fel kell rájuk készülni. Magyarország sok kérdésben nemzetközi összehasonlításban is jól vizsgázott, elég csak a gáztározókra és a gázválságra, vagy a H1N1 elleni védekezésre gondolni. A gazdasági kockázatokra is ugyanígy fel kell készülni. Ha a dubaihoz hasonló és mértékű esetek történnek, akkor a pénzpiac bizalma ismét megroppanhat. De nem Magyarország iránt, hanem globálisan. Erre az esetre nyújt tartalékot az IMF-hitel. Ezzel párhuzamosan olyan politikát kell folytatni, amely lehetővé teszi, hogy elérjük az eurótagságot, ami a biztonságot növeli. Ami az IMF-fel való tárgyalásokat illeti, ez már a következő kormány mandátuma. Mi megtettük, amit kellett. A következő kormány legalább ötmilliárd eurónyi hiteltartalékkal gazdálkodhat. Szintén a következő kormány döntése, meghosszabbítja-e a programot. Szerintem lenne értelme. Persze, paradox módon annál kevésbé lesz szükségünk a hitelre, minél biztosabban végrehajtjuk azt a programot, amely a hitellehívás feltétele volt.

- Milyen intézkedések várhatók az idei hiánycél tartásához?

- Ezek már megvannak. Bevezettünk egy, a korábbihoz képest durva rezsimet az államigazgatásban. Kincstárnokokat, ha úgy tetszik, ellenőröket rendeltünk ki minden tárcához, akik minden kiadást vizsgálnak. Válságüzemmódban működünk, minden egyes kiadást megfontolunk. Bevezettünk egy olyan rendszert, amely korlátozza a közbeszerzési kötelezettségvállalásokat. Létszámstopot rendeltünk el a közigazgatásban. Mindez kontroll alatt tartja a kiadási oldalt. A bevételeknél a szokásosnál óvatosabban terveztünk az adóbevételekkel, mert itt nagy a bizonytalanság. Magam is izgalommal várom a decemberi társaságiadó-bevételi adatokat, mert ez tőlünk független tényező.

- Szerepel a közszolgák év végi jutalomkifizetéseinek visszafogása a tervek között?

- Évek óta működik egy teljesítményértékelő rendszer a közigazgatásban, amelynek értelmében nulla és hat hónap között lehet jutalmazni valakinek a teljesítményét. Ezt most két hónapban maximalizáltuk. Kiemelkedő teljesítmények vannak most is. Az átlag idén azonban, sajnos, egy hónap alatt lesz, és sokan lesznek, akik a korábbi pénzük töredékét kapják. Ez is a válság ára.

- Ha már közszolgálat: a Magyar Televíziótól megvont támogatás miatt sztrájkbizottság alakul, többen a tévé "kivéreztetéséről" beszélnek.

- Az MTV is egyike annak a sok-sok állami rendszernek, amely gazdálkodásában jelentős tartalékok vannak, helyenként pazarlás folyik, ráadásul itt az elhibázott médiatörvény miatt hiányzik a gondos gazda. Azt olvasom az újságban, hogy háromszázmilliónál nagyobb öszszeget fordítottak jutalmakra, és több mint hatvanan keresnek egymillió forintnál többet. Ahogy a MÁV vagy a BKV, úgy az MTV sem vonhatja ki magát a válság alól. Hatékonyabban kell gazdálkodni. Mert ne felejtsük, az MTV-t az adófizetők tartják fenn, miközben közülük elég kevesen nézik. A kormány biztosítani fogja az MTV folyamatos működéséhez szükséges támogatást. A televízió ellehetetlenítésében, politikai játszmákban nem vagyunk sem érdekeltek, sem partnerek. Ha a Magyar Televízió letesz egy hiteles üzleti-gazdálkodási tervet és ahhoz illeszkedő, valóban a köz szolgálatát jelentő szakmai teljesítményt vállal, a kormány e tervhez megadja a támogatást. Ha ehhez a most rendelkezésre álló forrásnál több kell, megtaláljuk a megoldást. De előbb látni szeretnénk ezt a tervet. Egyszerűen azt szeretnénk, ha az MTV is úgy bánna a közpénzekkel, ahogyan másoktól is elvárjuk. Világos, elszámoltatható viszonyokat akarunk látni.

- Valami nincs rendben az országban sem, legalábbis erről tanúskodik kilenc nagykövet közösen megfogalmazott levele.

- Két dolog vált világossá a nagykövetekkel való egyeztetés során. Nem a költségvetési politikáról szólt az aggodalmuk, sőt a kormány gazdaságpolitikáját az egyeztetésen egybehangzóan méltatták. Azt mondták, egyre több érvet tudnak felhozni saját hazájukban amellett, hogy érdemes Magyarországon befektetni. Ezt a folyamatot azonban megzavarja néhány konkrét, a kormánytól független folyamat. A nagykövetek találkozónkon kiemelték az ellenzéki vezetésű Pécs által generált "suezi válságot", vagy a pártdelegáltakból álló ORTT rádiófrekvenciával kapcsolatos döntését. Jelzésük arról szól, hogy a pártpolitikai önérdek olykor a társadalmi közérdek elé kerül. Nyilvánvalóan attól féltik Magyarországot, hogy ezekkel az ostoba, cinikus és szűklátókörű lépésekkel eltántorítjuk a külföldi befektetőket, de a jogbiztonság Pécsett megtapasztalt hiánya, mint jelenség, a magyar vállalkozásokat ugyanúgy fenyegeti. A közintézmények és a politikusok tudatos jogsértései rombolják a közbizalmat, züllesztik a demokráciát. A rádiófrekvenciák ügye például mindannyiunknak megmutatta, milyen az, amikor a politikai akarat szembemegy a társadalmi akarattal. Magyarországon a rossz működés egyik oka sok helyen az, hogy akik belül vannak a rendszeren, leginkább a saját érdekeiket tartják szem előtt. Nem azt a célt, amire a rájuk bízott intézményt létrehozták. Pedig az államot tulajdonképpen több ezer éve arra találták ki, hogy a közérdeket képviselje a bennfentes részérdekekkel szemben. Erre az útra kell mielőbb rátalálni.

- A Fidesz szerint veszítettünk Andor László portfóliójával.

- Nézzük a tényeket! Andor László az unió költségvetésének tíz százalékát, a mintegy hetvenötmilliárd eurót jelentő foglalkoztatási és szociális portfóliót felügyelheti. A foglalkoztatás kérdése Magyarország számára eddig is az egyik legfontosabb stratégiai probléma volt, a válság következtében azonban egész Európában ez került a figyelem középpontjába. Ezért Andor László összeurópai jelentőségű válságkezelő felelősséget kap, a felkészültségének és tapasztalatának megfelelően. De az emberi erőforrás fejlesztése, a szociális felzárkóztatás, vagy például a Magyarország szempontjából meghatározó fontosságú roma integrációs programok is az ő feladatkörébe tartoznak majd. Remélem, hogy ezeket a kérdéseket a Fidesz sem tartja jelentéktelennek, mert akkor nagy baj van.

Bajnai Gordon