El kell gondolkodni azon, hogy elég szigorúak-e a fegyvertartási szabályok Magyarországon - jelentette ki az igazságügyi és rendészeti miniszter csütörtökön, amikor kiderült, hogy a pécsi ámokfutó egy lövészklub tagjaként legálisan tartott pisztolyt.

A fegyvertartás szabályait az utóbbi néhány évben alaposan megszigorították. Engedélykötelessé tették az élet kioltására kevéssé alkalmas flóbertpisztolyok birtoklását. Jelentősen korlátozták az önvédelmi fegyverre jogosultak körét is. Korábban járt a maroklőfegyver például a politikusok egy meghatározott körének, ám ma csak az kap engedélyt, aki bizonyítani tudja, hogy "élete, testi épsége fokozott védelmet igényel". Ők kevesen vannak.

Fegyverviselési engedélyt kaphat az is, aki tagja egy vadásztársaságnak vagy lövészklubnak, vagy igazolja, hogy önvédelmi pisztolyra jogosult. Egyik kritériumnak sem egyszerű eleget tenni. Vadászpuskát az vehet, aki fegyverismereti és vadászvizsgát tett, s vadászjeggyel rendelkezik. Önvédelmi célra csak kivételesen vásárolható fegyver.

A sportlövőknek sem jár a fegyver automatikusan. Csak az kap engedélyt, aki rendszeresen indul versenyeken, és a minősítéshez szükséges eredményeket ér el. Ebben az esetben az egyesület javasolhatja, hogy a sportoló saját pisztolyt vagy puskát birtokolhasson. Az engedélyt bevonják, ha e feltételek később nem teljesülnek.

Annak, aki fegyvert szeretne, egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is részt kell vennie. A foglalkozás-egészségügyi orvos feladata, hogy megállapítsa: a kérelmező nem szenved-e olyan testi elváltozásban, amely alkalmatlanná teszi erre. A kérelmező mentális állapotát csak akkor vizsgálják, ha a hivatása miatt kell fegyvert viselnie. Vagyis: a mezőrök, a vadőrök, az erdőőrök, a vagyonvédelmi cégek alkalmazottai - és természetesen a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos tagjai is - pszichológus elé kerülnek, a vadászok, a sportlövők és az önvédelmi pisztolyt kérelmezők viszont nem.

A magyar fegyvertartási törvényt Európában a legszigorúbbak között tartják számon, így a korlátozások fokozására jószerével egyetlen lehetőség kínálkozik: mindenkit pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak kell alávetni, akinek a kezébe fegyver kerülhet. Ennek elérésére 2006-ban a Molnár Lajos vezette egészségügyi tárca tett is kísérletet, de a vadászlobbi közbelépett. A tucatnyi szocialista képviselő - többek között Kiss Péter és Karsai József - által jegyzett kérdésben azt firtatták, valóban indokolt-e a pszichológiai vizsgálat kiterjesztése a sportvadászokra. Fellépésük sikeres volt - az alkalmassági feltételek módosítását levették a napirendről.

Ez elég nagy hiba volt - véli Bilkei Gorzó Pál szakpszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság fegyveres szekciójának elnöke. Maga ugyanis évente négy-ötszáz biztonsági őrt vizsgál, és 10-12 százalékukat alkalmatlannak tartja arra, hogy fegyvert viseljen (ha más feladatra tudják foglalkoztatni, ettől biztonsági ember még lehet valaki). Valószínű, más csoportokban is hasonló lenne az arány. A kiszűrt jelöltek egyébként messze nem anynyira patológiás személyiségek - hangsúlyozza -, mint a pécsi ámokfutó.

A szakemberek a fegyvertartási engedély kiadását megelőző vizsgálaton egyebek mellett a konfliktuskezelő és a döntési képességre, az önkontrollra, az empátiára kíváncsiak - tájékoztatott Bilkei Gorzó. Ezek olyan fontos személyiségjegyek, amelyek felmérése alapján elég nagy valószínűséggel megállapítható, hogy kinek a kezébe adható lőfegyver. Aki agresszív, bizonytalan, nem képes a saját érzelmein uralkodni vagy mások viselkedését értelmezni, bizonyosan alkalmatlan.

A foglalkozás-egészségügyi orvos csupán a jelentkező fiziológiai állapotát vizsgálja, és ha a leletei jók, s nem viselkedik zavartan, nyomja is a pecsétet. A jelenlegi rendszer hibája, hogy a háziorvostól sem kell információt kérni, aki pedig valószínűleg tud arról, ha a fegyvertartási engedélyért folyamodó mentális betegség miatt kezelés alatt áll. Ha a folyamatban pszichológus is közreműködne, Bilkei Gorzó szerint megelőzhetnék, hogy nyilvánvalóan beteg személyiségek fegyvert kapjanak.

A rendőrség által nyilvántartott mintegy kétszázezer lőfegyver döntő többsége - csaknem 150 ezer - vadászok tulajdonában van. A fennmaradó ötvenezerből 15 ezret különféle szervezetek - például lövészegyletek, vagyonvédelmi vállalkozások, színházak - birtokolnak, míg körülbelül hétezren sportlövőként kaptak engedélyt fegyver vásárlására. Az ugyancsak sportcélokat szolgáló flóbertpisztolyok száma mintegy 12 ezer. Önvédelmi pisztollyal valamivel több mint kilencezren rendelkeznek, munkavégzés céljából pedig nyolcezren viselhetnek saját fegyvert. Az adatbázisban szerepel továbbá 46 ezer gáz- és riasztópisztoly is.