Komáromi turul-ötlet a szocialisták megszégyenítésével
A szlovák–magyar határtól pár száz méterre, egy körforgalom közepén akar turulszobrot állítani Komáromban az Endresz Györgyről elnevezett csoport.
– Az oroszok jelképe a medve, a németeké a birodalmi sas, a magyaroké a turul – indokolja a Komáromban köztisztviselőként dolgozó Arlett Tamás, a kezdeményező baráti társaság tagja, miért akarják a Székelyudvarhelyen már álló turul másolatát elkészíttetni az alkotó Szmrecsányi Boldizsárral.
– Nem tenne jót a felvidéki magyaroknak, ha a határra vezető úton épp egy turullal emlékeztetnénk az embereket a város kettészakítására – állítja Zatykó János, Komárom szocialista polgármestere.
Abban nincs vita, hogy jövőre, amikor éppen 90. évfordulója lesz a trianoni szerződés megkötésének, helye van egy szobor felállításának. Az önkormányzat két éve fel is kérte a komáromi származású művészt, Széri-Varga Gézát, hogy készítsen vázlatokat, terveket. Ő egy szétszakított szárnyat képzelt el, s bár pénzhiány miatt az idei költségvetésben nem szerepelt a megvalósítása, a város nem mondott le róla.
Október végén azonban levelet kapott az önkormányzat a civil szervezetként nem bejegyzett, önmagát baráti közösségnek tartó Endresz György csoporttól. Ők azt kérik, hogy „a város talán legtragikusabb eseménye” évfordulóján a Székelyudvarhelyről ismert turult állítsák föl. Talapzatán pedig „örökre, kitörölhetetlenül” szerepeljen azok neve, akik támogatták, és azoké is, akik ellenezték az emlékművet.
– Szégyentáblával fenyegetik azokat, akik a feszültségek élezése helyett a megbékélésre törekednek, s nem értenek egyet a szélsőjobbhoz közel álló Endresz csoport elképzeléseivel – mondja Mészáros Gyula helyi képviselő, a Komárom-Esztergom megyei 4. választókerület szocialista elnöke.
Az önkormányzat két testülete előzetesen megtárgyalta a kezdeményezést. A polgármester szerint a közművelődési bizottság fideszes vezetője is azt a véleményt képviselte, hogy a komáromi szobrászművész tervéről döntsenek. Mivel a turult szorgalmazó csoport 15 millió forintos támogatást is kért az önkormányzattól, a téma a pénzügyi bizottságot is megjárta. Ott javasolták a szobor ügyének napirendre vételét, ám érdemben a közművelődési testület szakvéleményét osztották. A novemberi közgyűlésen a döntéshozók közül tizenhatan voltak jelen: nyolc szocialista és nyolc fideszes képviselő. Először arra szavaztak, támogatják-e az Endresz csoport elképzeléseit. Patthelyzet alakult ki: nyolc igen és nyolc nem szavazat – pártállás szerint. A szocialisták nem támogatták.
Megkérdeztem Molnár Attilát, a Fidesz frakcióvezetőjét, miért nem a bizottsági álláspontot képviselték a közgyűlésben.
– Én nem voltam jelen a bizottsági ülésen – hárította el a felvetést, majd így folytatta: –Azt viszont tudom, hogy a város két éve nem volt képes dönteni az ügyben, s pénzt rendelni az emlékműhöz. Ezek után támogattunk egy civil kezdeményezést.
– Erről a csoportról azt mondják, hogy a szélsőjobboldal eszméit hirdeti – jegyzem meg.
– Egy baráti társaságról van szó, hagyományőrzők, köztük többen köztisztviselők, egyáltalán nem szélsőségesek – állítja Molnár Attila.
A sikertelen voksolás után azt a kérdést kellett megválaszolniuk a képviselőknek: egyetértenek-e az eredeti, Széri-Varga által tervezett szobor felállításával. Ekkor két fideszes képviselőnek el kellett mennie, majd fölállt két szocialista képviselő, ők is elhagyták a termet. Így hatan szavaztak Széri-Varga szobortervére, hatan meg ellene. Újabb patt.
Arra senkitől sem kaptam választ, amiről a városban beszélnek: igaz-e, hogy hallgatólagos megállapodást kötött a két frakció, miszerint fontos kérdésekben már nem hoznak érdemi döntést egymás ellenében. Ha hiányzás miatt valamelyik frakció kisebbségbe kerül, akkor valaki a másik oldalról is távozik. Zatykó János polgármester nem kommentálja ezt a fölvetésemet, csupán annyit mond: –Rövidesen a költségvetésről tárgyalunk, nem volna jó, ha akkor is patthelyzet alakulna ki. Tavaly is Komárom volt az egyetlen vidéki település, amelynek nem készült el időben a költségvetése.
Endresz György pilótaként harcolt az első világháborúban. 1921-ben Prónay Pál főhadnagya volt. 1931. július 15-én Kanadából leszállás nélkül repült el Bicskéig, át az óceánon, „Igazságot Magyarországnak” feliratú gépével. Akcióját 10 ezer dollárral támogatták. Endresz 1932-ben az óceánrepülők római találkozójára érkezett repülővel, ám leszállás előtt lezuhant és szörnyethalt. (H. F.)
