A víz nemcsak gyógyít, de fűt is
Az észak-alföldi régióban, Szolnok megyében van a legtöbb termálkút, százhuszonöt, míg Hajdú-Biharban hatvannégy, Szabolcsban húsz ilyen üzemel. A Dél-Alföldön –Gyomaendrődtől Makón át Gyuláig – is többtucatnyi hévízkút akad. Hasznosításuk általában abban merül ki, hogy föltöltik a gyógy- vagy termálfürdők medencéit – a hatvan-nyolcvan fokos vizet előbb hűteni kell, hogy a medencékbe beengedhessék, s ez a folyamat további költségeket emészt fel.
Ideális esetben a gyógyfürdő medencéje lenne az utolsó állomás, ahol a termálvíz hője hasznosul. Ha észszerűen fűzik fel a „termálláncot”, akár társasházakat, közintézményeket is lehetne fűteni, mielőtt a leadott hőtől jelentősen lehűlt, de még mindig 35–38 fokos vizet a medencékbe engednék – állítja Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergetikai Társaság elnöke. A hazai termálkutakból százmillió köbméter vizet termelnek ki, de szakemberek szerint ennek akár a négyszeresét is kinyerhetnénk. Ez a víz talajfűtésre, haltenyésztésre, termálfürdők ellátására, lakóházak fűtésére alkalmas, az egyéb energiáknál olcsóbb, ráadásul környezetbarát is.
De mi a gátja annak, hogy akár minden termálkúttal rendelkező település hasznosíthassa ezt a természeti kincset? Kurunczi Mihály szerint elsősorban a beruházás megtérülésének hosszú ideje a riasztó: a geotermikus energia hasznosítására szánt forintok nyolc-tíz év alatt térülnek meg. Márpedig a bankok a hitelezéskor nehezebben adnak kölcsönt hosszú távú beruházásra. Gond az is, hogy egy-egy ilyen fejlesztésbe olykor több száz érdekeltet is be kell vonni: ha társasház fűtésére használják az energiát, akár minden lakástulajdonossal külön megállapodást kell kötni. Ennek ellenére már vannak jó példák. Hódmezővásárhelyen háromezer lakást fűtenek geotermikus energiával. Korábban négymillió köbméter földgázt használt a város a távhőszolgáltatásban, mára ez 650 ezer köbméterre esett vissza. A lakóházak és intézmények fűtéséhez húsz-huszonöt százalékban használnak földgázt, a többit a termálvízből leadott hő révén nyerik. Meleg vízzel fűtik Kistelek, Szentes, Mórahalom, Zalaegerszeg, Veresegyháza, Bóly középületeinek egy részét is. Szolnok megyében, ahol meglehetősen magas a termálkutak aránya, csak lassan
ébredeznek a települések. Cserkeszőlő élen jár: már a nyolcvanas évek elején is hévízzel fűtötték a fürdőt és a szálláshelyek egy részét. Szokolai Lajos polgármester elmondta: a gyógyvizéről híres község lakóparkjában néhány éve három épülettömbben 210 lakást fűtenek így. A termálkutak a falu összes közintézményét ellátják. A magánházak azonban kimaradnak ebből a körből, főként azért, mert a távolságok miatt nem lehet minden egyes ingatlant felfűzni a termálláncra, az a befektetés csak nagyon hosszú időn belül térülne meg. Az önkormányzat a település központjában található, magánhotelek, szálláshelyek számára is biztosítja ezt az energiát, a mindenkori gázárnál húsz százalékkal olcsóbban. A falu egyébként a polgármester szerint a termálenergia hasznosításával évente hetvenszázalékos megtakarítást könyvelhet el ahhoz képest, mint ha épületeikben a hagyományos fűtési módozatokat használnák.
