A magyar társadalomnak a hazai igazságszolgáltatásról alkotott képéről, a bíróságokat illető kihívásokról és bírálatokról, a bírói hatalom és számon kérhetőség témájáról rendeztek fórumot tegnap a Transparency International Magyarország szervezésében a Debreceni Ítélőtáblán.

Hack Péter alkotmányjogász vitaindítójában azt mondta: az 1998-as igazságügyi reform több célkitűzése - a hatékony, egységes, gyors, átlátható és közbizalmat élvező igazságszolgáltatás megteremtése - a mai napig nem valósult meg. Szerinte a bíróságok függetlenségét különböző kihívások érik a pártok, a kormány, a média és a közvélemény részéről, s ezekre a bírói kar kétféleképpen reagál. Vagy "ostromlott várként" tekint önmagára, amelyet védeni kell - ez azonban Hack szerint kizárja a tévedésekkel való szembenézést -, vagy a kihívásokat megoldandó feladatként kezeli, s igyekszik megoldást keresni a problémákra. A legnagyobb felzúdulást Hack azon kijelentése okozta, amely szerint egyes közvélemény-kutatások szerint nemcsak az állampolgárok, de a rendőrök és az ügyészek közt is vannak olyanok, akik szerint a bíróságok korrumpálhatók. Az alkotmányjogász hangsúlyozta: ez a felmérés nem azt bizonyítja, hogy a bírók korruptak lennének, hanem azt jelzi, hogy a bírókról mit gondolnak a megkérdezett emberek. Az állítólagos bírósági korrupcióval kapcsolatban elhangzottakat a fórum több résztvevője minősíthetetlen és alaptalan vádaskodásként értékelte.

Fleck Zoltán jogszociológus arról beszélt: a jelenlegi igazságszolgáltatási rendszer alkalmatlan arra, hogy a bírák és a vezetők munkája számon kérhető legyen. Hozzátette: végigolvasta a megyei bírósági elnököknek az elmúlt tíz évben született összes beszámolóját, amelyekből az derült ki számára, hogy "soha, sehol és semminek nem volt következménye", még "a leginkompetensebb" megyei elnökkel szemben sem tett semmit a központi igazgatás. A jogszociológus szerint Magyarországon olyan modellt kellene bevezetni, amely lehetővé tenné a bíróságok munkájának pontozáson alapuló differenciált értékelését, s a kapott pontszámokhoz kellene igazítani az anyagi források elosztását is.

Több felszólaló erre úgy reagált: először az igazságszolgáltatási munka feltételrendszerét, és a bírák javadalmazását kellene hozzáigazítani a nyugat-európai színvonalhoz, s csak azután jöhetne szóba a számonkérés rendszerének megvalósítása. Egy bíró szerint tarthatatlan, hogy Németországban egy bíró havi 3600 eurót keres, Magyarországon pedig pár százat.